Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-201. Törvényjavaslat a nyomdatermékek tudományos czélokra szolgáló köteles példányainak beküldéséről

t 82 201. szám. A 7. §. szükséges voltát indokolja az, hogy a m. kir. államnyomdában készülnek a mozgósításra vonatkozó s egyéb oly fontos állami érdeket érintő ^nyomtatványok, melyeknek nyilvánosságra hozatalát az illetékes felső hatóság rendelkezésétől kell függővé tenni. — Általában pedig előfordulhatnak esetek, midőn egyes nyomtatványok, p. o. fontos gazdasági vagy pénzügyi" érdekeket érintő szerződések, periratok, vállalkozói ajánlatok vagy üzlettervek stb. időelőtti közlése az illető felek anyagi vagy erkölcsi károsodásával járhatna. Az ily nyomdatermékek köteles példányainak ideiglenes megőrzését az illető nyomdára kívántam bizni, nehogy a közlésük által keletkezett visszaélések esetében netán a könyvtárakra háruljon a felelősség, holott az oda beérkezett nyomdatermékek nagy tömege tényleg kivihetetlenné teszi, hogy egyes példányok a rendestől eltérő különös elővigyázattal és gonddal kezeltessenek. Ezenkívül, miután gyakran előfordul, hogy egyes, teljesen magánérdekű iratok kizárólagosan magánhasználatra, zárt számú példányban nyomatnak ki, — az ilyen esetekre jónak láttam a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek fent ártani a jogot, hogy a nyomtattató kérelmére az ilyen nyomtatványokra nézve a beküldés kötelezettsége alól teljes felmentést adhasson. A 8. §. indokolását maga a jelen törvényjavaslat szelleme adja meg, miután a nyomdatermékek változtatott, illetve új kiadásai minden esetben külön nyomdatermékeknek tekintetnek. De kellett gondoskodni arról az eshetőségről is, midőn egyszerre két- vagy többféle kiadás jelenik meg valamely műből, melyek tartalomra s külsőre teljesen megegyeznek, csupán papírjuk különbözik. — Nehogy ily esetekben az érdekelt könyvtár a legsilányabb kiadásból kapja a neki járó köteles példányt, helyesnek véltem már a törvényben kimondani, hogy — a mint az pl. Angliában és Poroszországban is kötelező — mindig a legjobb papírra nyomott kiadásból küldessék *a köteles példány. — Az 1848 : XVII. t. ez. ama rendelkezésétől, mely szerint mindén köteles példány bekötve küldessék, jónak láttam eltekinteni, mert ez a nyomdákra ismét külön anyagi megterheléssel járna, valamint a csekély számban nyomtatott amateur-példányok beszolgáltatása is méltányossági szempontból s ily kiadványok költséges voltára való tekintetből kötelezővé nem volt tehető. A 9. §-t szükségessé tették azok az ismételten előfordult esetek, midőn képes ábrázolatokkal ellátott művekből némelyeknek szövegét, képeit, illetve mellékleteit más-más nyomda állitotta elő, vagy külön és különböző időben küldettek be a mellékletek és a szöveg, vagy az előbbiek egyáltalában el is maradtak. Az első esetben a példány összeállítása nehézségekkel és nagy fáradsággal járt, sőt egy-egy melléklet könnyen el is tévedt, a második esetben pedig a Nemzeti Múzeum Széchenyi országos könyvtára csak csonka példány birtokába jutott. Hogy ily eset elő ne fordulhasson s a kezelés egyszerűbbé váljék, szükséges volt a teljes példány beküldésére kötelezettet megjelölni. A beküldök külön anyagi megterheltetése ellen biztosit a 10. §. is, mely a beküldött köteles példányokra portómentességet állapit meg. A 11. §-ban jelzett felszólítás, mely a köteles példányok átvételére jogosult intézetek részéről közvetlenül a késedelmes nyomtatóhoz, illetőleg kiadóhoz intéztetik, biztosítékot nyújt a nyomdatulajdonosoknak, czég- és üzletvezetőknek az iránt, hogy az esetleges, hibájukon kívül történt késések ne vonjanak azonnal büntető következményeket maguk után, de meg szükséges azért is, mert a jelen törvény, bár csekély részben, magánjogot korlátoz. Szükséges volt azonban e felszólítás jogát három évre fentartani a köteles példány átvételére jogosult könyvtár (M. Nemzeti Múzeum, M. Tud. Akadémia) részére; mert annak megállapítása, hogy a példányok kivétel nélkül és hibátlanul érkeztek-e be, csak a sok eset-