Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-198. Törvényjavaslat a győr-sopron-ebenfurti vasut beruházási kölcsönének engedélyezéséről

198. szám. 69 Miután e kölcsöntöbblet beruházásokra lesz fordítandó és igy a győr-sopron-ebenfurti vasút megváltása esetén megfelelő értékű vagyontárgy fogna az állam tulajdonába jutni, ennélfogva e többlet minden kétségen felül a győr-sopron-ebenfurti vasút tőkéjének oly részét képezi, mely az állami megváltás esetén a megváltási ár kiszámításánál figyelembe veendő. Ehhez képest tehát a társaság második kérelme is indokolt. Az előadottak szerint teljesen egyetértő megállapodások jővén létre, a tervezett művelet megvalósithatása czéljából a 7. alatt tisztelettel ide mellékelt törvényjavaslatot dolgoztam ki. */• Az 1872. évi XXVIII. törvényczikkbe iktatott engedélyokiratnak 30. §-a szerint a győr-sopron-ebenfurti vasút tőkéjének beruházási czélokra való felemelését a kormány saját hatáskörében is engedélyezhetné ugyan, az adó-, bélyeg- és illetékmentesség kedvezményét azonban csak a törvényhozás adhatja meg s minthogy e kedvezmény nélkül a tervezett művelet nem vihető keresztül, a törvényhozáshoz kell fordulnom. A törvényjavaslatnak leglényegesebb intézkedését épen ezért az adókedvezmény biztosítása képezi. Ezt a határozmányt az 1896. évi XXIX. törvényczikkben engedélyezett kölcsönnek a beruházás czéljaira szükséges és fentebb részletesen jelzett felemelése kapcsán a törvényjavaslat 1. §-a tartalmazza. E szakasz rendelkezései szerint tehát egységesen adó-, bélyeg- és illetékmentesen fog kibocsáttatni: 1. az 1896. évi XXIX. t.-czikk alapján 2,814.200 aranyforint = 5,628.400 márka; 2. beruházási czélokra 685.800 aranyforint = 1,371.600 márka, —• összesen 3,500.000 aranyforint == 7,000.000 márka névértékű 3°/o-val kamatozó kötvény. Minthogy pedig a most emiitett kibocsátásnak 1. alatt felsorolt része az 1896. évi XXIX. t.-czikk 2. §-ának rendelkezése szerint a győr-sopron-ebenfurti vasút állami megváltása esetén a megváltási ár megállapításánál figyelembe vétetni nem fog ; a kibocsátásnak 2. alatti részlete ellenben a fentebb előadottak szerint a megváltási ár megállapításánál számításba fog vétetni, ennélfogva félreértések kikerülése végett a törvényjavaslat 1. §-ában kimondandó volt, hogy az 1896. évi XXIX. törvényczikk 2. §-ának emiitett rendelkezése érvényben marad, míg másfelől a 2. §-ban kifejezetten az is kimondatik, hogy a 685.800 aranyforint, vagy 1,371.600 német birodalmi márka értékű kölcsönrészlet a megváltási ár megváltásánál figyelembe fog vétetni. Az ezen tőkeemelésre eső évi járadéki részlet, úgy mint az 1884. évi XV. törvény czikk 3. §-a értelmében a vasút beváltása esetén az évjáradék többi részletei is nem ezüstben 5°/o-tólival, hanem 3°/o-tólival aranyban fog számíttatni. Ekképen megállapittatván, hogy az új kibocsátásnak mely része fog a megváltási ár kiszámításánál figyelembe vétetni, illetve figyelmen kivül hagyatni, a törvényjavaslat 2. §-ában a győr-sopron-ebenfurti vasút részvénytársaság felhatalmaztatnék arra, hogy alaptőkéjét a kibocsátandó 3,500.000 aranyforint, illetve 7,000.000 német birodalmi márkáról szóló kölcsön összegével felemelhesse. Ezzel a rendelkezéssel a társaság az egész pénzügyi művelet végrehajtására felhatalmazást nyer. Önként értetődik, hogy a kölcsönkötvények kibocsátási és törlesztési módozatainak, valamint az alapszabályok szükségessé váló módosításának megállapításáról közigazgatási úton fogunk gondoskodni, és hogy e mellett a győr-sopron-ebenfurti vasút netaláni állami megváltásához fűződő pénzügyi érdekekre való tekintettel a törvényjavaslat 3. §-ában az is kiköttetik, hogy a beváltási ár kiszámításánál figyelembe veendő kölcsönrészlet terhére csak oly munkálatok költségei lesznek fedezhetők, a melyekre a kereskedelemügyi minister előzetesen