Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-196. Törvényjavaslat az Árvavölgyi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

54 196. szám. A pálya megépítésének és közforgalomba helyezésének határideje az engedélyokirat kiadásától számított két évben állapíttatnék meg. Az árvavölgyi helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési költsége 3,570.000 írtban, vagyis pályakilométerenként 50.282 frtban állapíttatnék meg, a mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 100.000 frt, tartalékalap képzésére pedig készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben 42.600 frt lesz kihasítandó. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni építési költségek 3,427.400 frtra, vagyis pályakilométerenkint 48.275 frtra tehetők. A költségek ezen mérve a pálya nehéz jellegében, a felette kedvezőtlen terep- és talajviszonyokban találja indokolását. Ezek jellemzéséül van szerencsém felemlíteni, hogy a pályának több mint 2

/a része az Árva folyó mentén, illetve ennek árterében, helyenként a folyó medrében halad, a pálya utolsó harmadrésze pedig 20°/oo emelkedéssel biró hegyi pálya. Mindezeknél fogva jelentékeny és költséges föld- és sziklamunkák, partbiztositások és védmfívekre lesz szükség. Különösen kiemelendő, hogy közvetlenül Kralován mellett mintegy 150 méter hosszú sziklába épitendo alagút, továbbá számos (06—30 m.) nyílású áteresz és híd lesz előállítandó és az Árva folyónak öt ízben (65—90 m. nyílású műtárgyakkal) leendő áthidalására lesz szükség. A 3,570.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, — vagyis 1,249.500 forint törzsrészvények, — 65°/o-a, vagyis 2,320.500 frt pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. Az 1,249.500 frtnyi törzsrészvénytőke elhelyezése, tekintettel arra, hogy a helyi érdekeltség túlnyomólag szegény, csak az érdekeltség pénzügyi erejének végső megfeszítésével és csak tetemes állami támogatás mellett lehetséges. A helyi érdekeltség annak tudatában, hogy a vasút megépítése reá nézve gazdasági létkérdés, elment a lehetőség határáig, s a következő hozzájárulásokat ajánlotta fel törzsrészvények ellenében: az árvái uradalom 160.000 frt. az Árva vármegyei községek ....... 227.000 » Árva vármegye ........... 166.000 » összesen: 553.000 frtot. A vármegye közönsége 1894. évi augusztus hó 7-én tartott rendkiviili közgyűlésében hozott határozata szerint 166.000 frtnyi hozzájárulását kölcsön utján kívánja beszerezni, s a kölcsön kamatozása és törlesztésére szükséges összeg fedezése Czéljából az 1883. évi XV. törvényczikk 9. és 13. §-ai értelmében az egyenes állami adókhoz 50 évre 5°/o vármegyei pótadót vetne ki. Miután a vármegyében eddig pótadó kivetve nincs, e határozatot a kormány saját hatáskörében is jóváhagyhatná, minthogy azonban ily módon a vármegye önadoztatási joga kimerittetvén, a törvény alapján a vármegye sem culturális, sem egyéb czélokra egyáltalán semmiféle további pótadót 50 éven át nem vethetne ki, ennélfogva szükségesnek látszott a vármegye törvényszerű pótadókivetési jogának fentartásával engedélyt kérni a törvényhozástól arra, hogy a fenti vasúti segély fedezése czéljából külön pótadó vettethessék ki, — mely czélzatnak a csatolt törvényjavaslat 2. §-ában adtam kifejezést. A fentebbiek szerint 553.000 frtot tevő érdekeltségi hozzájárulás levonásával a törzsrészvénytőkéből még 696.500 frt fedezetlen. Miután pedig az említett érdekeltségi hozzájárulás az érdekeltség pénzügyi erejét teljesen kimerítette, a vármegye gazdasági és culturális fellendülése érdekében, de általános közgazdasági, közforgalmi, sőt hadászati szempontokból is egyaránt fontos vasút létesítése érdekében a 696.500 frtnyi hiánynak az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §-ai értelmében állami hozzájárulások utján való fedezését helyeztem oly