Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-LXXXIII. 1897. évi XXXIII. törvényczikk az esküdtbiróságokról

LXXXIII. szám. 2585 LXXXIII. szátn. 1897. trvr XXXIII. TORVENYCZIKK, az esküdtbiróságokról. (Szentesítést nyert 1897. évi augusztus hó 25-én. — Kihirdettetett az »Országoa Törvénytárában 1897. évi augusztus hó 28-án.) Hl EIÜÖ Ferenc* József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képyiselöi közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé : 1. §• Minden törvényszéknél, melynek büntető hatásköre van, esküdtbíróság szerveztetik. (34. §.) Az esküdtbíróság az elnökkel együtt három birói tagból és tizenkét esküdtből áll. 2. §• Az esküdtbirőság elnökét és ennek helyettesét a kir. Ítélőtábla elnöke jelöli ki. Elnökké rendszerint a kir. törvényszék elnökét kell kijelölni; de kijelölhetők a kir. ítélőtábla birái, valamint ama törvényszék birái is, melynél az esküdtbíróság alakittatik. Az esküdtbíróság elnökének helyettesét a törvényszék birái közül kell kijelölni. A kijelölés egy évre történik és legkésőbb deczember 31-ig a hivatalos lapban és a kir. törvényszék hirdetményi tábláján közzéteendő. Az elnöknek és helyettesének akadályoztatása esetében, a helyettesítés iránt, ha annak sürgős szüksége forog fenn, esetről-esetre a törvényszék elnöke intézkedik. 3. §• Az esküdtbirósághoz két bírót és két helyettes bírót, szintén egy évre, a kir. törvényszék elnöke jelöl ki, a vezetése alatt levő kir. törvényszék birái, vagy a törvényszék székhelyén működő kir. járásbirák sorából. Esküdtbíróság tagja albiró nem lehet. 4. §. Esküdt csak az a magyar honos férfi lehet, a ki az alaplajstrom egybeállításának évében életkorának legalább huszonhatodik évét betöltötte és az állam hivatalos nyelvét, Fiúméban pedig az olasz nyelvet érti, azon írni és olvasni tud, ha vagy: 1. évenként legalább húsz korona egyenes állami adót köteles fizetni, a mennyiben pedig időleges adómentességet élvez, húsz korona egyenes állami adónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy