Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.
Irományszámok - 1896-LXXXII. 1897. évi XXXII. törvényczikk a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztositásáról
LXXXII. szám. 277 LXXXII. szám. 1897. ÉTVT; XXXII. TORVÉNYCZIKK, a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosításáról. (Szentesítést nyert 1897. évi augusztus hó 25-én. — Kihirdettetett az »Orszagos Törvénytárában 1897. évi augusztus hó 28-án.) Mi JEIsö Ferenci József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé: i. §. A jelen törvény hatálya alá azok a kamatozó és sorsolás utján visszaváltandó kötvények tartoznak, melyeket a magyar korona országaiban székhelylyel biró részvénytársaságok vagy szövetkezetek a 2. §-ban meghatározott követeléseik vagy értékeik alapján a jelen törvény által megszabott korlátok között és módozatok mellett bocsátanak ki. A jelen törvény hatálya alá tartoznak a magyar korona országaiban székhelylyel biró részvénytársaságok vagy szövetkezetek által a 2. §-ban meghatározott követeléseik vagy értékeik alapján a jelen törvény által megszabott korlátok kőzött s módozatok mellett kibocsátott és sorsolás utján visszaváltandó - azok a kötvények is, a melyekben a hitelezőnek a kölcsöntőke visszafizetésén felül még sorsolástól vagy más, a véletlen esélyétől függő nyereményre való kilátás is igértetik (nyereménykötvények). Az 1889. évi IX. törvényczikknek a nyereménykölcsönkötvények kibocsátására és forgalmára vonatkozó rendelkezései érintetlenül maradnak. \ 2. §. A jelen törvény hatálya alá eső kötvények csakis az alább meghatározott követelések, illetőleg értékek alapján bocsáthatók ki. Ezek a követelések és értékek a következők : 1. A kibocsátó intézetnek feltételtől nem függő olyan követelései, melyek a) közterhek kivetésére jogositott testületekkel vagy ilyen társulatokkal szemben állanak fenn és a mely követelések és járulékaik törlesztésére a közterhek jogérvényes határozattal vagy törvény erejénél fogva le vannak kötve; b) az állammal, vagy állami intézetekkel (vállalatokkal) szemben állanak fenn; c) az 1894 : V. t.-cz. rendelkezései értelmében létesített telepitvényi birtokra (3. és 4. §.), továbbá talajjavítás tárgyát képező vagy feldarabolás utján létrejött földbirtokra (5. és 6. §.), mint jelzálogra, telekkönyvileg be vannak kebelezve.