Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-195. Törvényjavaslat a m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról s e beruházások költségeinek fedezéséről

16 195. szám. További beszerzések folytán 1895. év végével 4.027 személykocsi 8.442 tengelylyel, és 1896. év végével 4.272 személykocsi 9.257 tengelylyel,—vagyis üzletkilométerenkint 1895. év végével 10.761 kilométert átlagos vonalhossz mellett 0*76 és 1896. év végével a forgalomnak átadott új vonalakat figyelembe véve, hozzávetőleg 0'77 személykocsitengely állt a m. kir. államvasutak rendelkezésére. Minthogy a m. kir. államvasutaknál a személykocsi-tengelykilométerek összteljesítménye 1892-ről 1893-ra 5-6°/o-kal és 1893-ról 1894-re i2'o°/o-kai és 1894-ről 1895-re 6'5°/o-kal, vagyis a három évben átlag 8°/o-kal emelkedett, helyesen véltünk eljárni, ha 1895-ről 1896-ra is — eltekintve a millenáris kiállítás ideiglenes nagy forgalmától, — csupán a forgalmi teljesítményeknek tapasztalásszeríí rendes emelkedését ismét 8°/o-kal feltételezve, a várható összteljesítményt 1896-ra 461 millió kocsitengely-kilométerrel vettük számításba. Az 1896-ban a m. kir. államvasutaknál az egy személy kocsitengelyre eső teljesítmény — szemben az 1893. évi 56.122 és az 1894. évi 57.332 kilométerrel — 50.000 kilométerre fog ugyan előreláthatólag leszállani; miután azonban még ezen teljesítmény is nemcsak a német egyleti vasutak által 1894. évben átlag elért 43.406 kilométer teljesítményt tetemesen túlhaladja, hanem a legnagyobb teljesítményt felmutató egyleti vasút 51.283 kilométer teljesítményét is nagyon megközelíti, és mivel a m. kir. államvasutaknál az üzletkilométerenkinti ellátmány (0*77) is 1896-ban még mindig jóval kisebb, mint bármely hasonló egyleti vasútnál (0*99—2*15), de sokkal kisebb, mint az összes egyleti vasutak átlagos ellátmánya (l^o), mindezeknél fogva, bár a helyzet 1896. évben (nem tekintve a millenáris forgalom igényeit) 1894. és 1895. évvel szemben javult, kétségtelen, hogy a m. kir. államvasutak személykocsijai az 1896. évi állag mellett, még mindig túlságosan fognak igénybe vétetni. Minthogy pedig a személykocsik túlfeszített igénybevétele sem a forgalom biztonsága, sem a gazdaságos kocsifentartás követelményeivel össze nem egyeztethető, szükségesnek mutatkozik, hogy a m. kir. államvasutak szernélykocsiállaga olymérvü további szaporítást nyerjen, miszerint az egy kocsitengely évi átlagos teljesítménye a természetes fejlődés folytán várható forgalomnagyobbodás mellett az 50.000 kilométert meg ne haladja. E czél elérésére okvetlenül szükséges, hogy a kocsiállag az 1896. után következő években is a forgalom emelkedésével aránylagosan szaporittassék. Bár az előadottak szerint a forgalmi (tengelykilométer) teljesitmények évi növekedése az előző években átlag 8°/o-ot tett ki, mégis tekintettel arra, hogy a forgalomnak bizonyos fejlettsége mellett nem várható, hogy az 1896. éven túl is — oly nagy fokozatokban növekedjék, és mivel a kocsitelep túlságos növelését gazdasági tekintetekből is kerülni kell, de nem is szükséges, hogy a kocsiállag a forgalomemelkedés teljes arányában szaporittassék, mindezeknél fogva az 1896. után következő öt évben, a szükséges kocsiszaporitás mérvének megállapításánál évenkint nem 8, hanem csak mintegy 3°/o forgalom-emelkedést vettünk számításba. Ez alapon az 1897—1901. év végéig terjedő 5 évi. időszakban a személykocsitelepnek 430 három-, vagy 650 kéttengelyű személy- és 50 kalauzkocsival, való szaporítása szükséges. Ezen kocsik beszerzése 5,040.000 frt összköltséget igényel. A beszerzést a forgalom követelményeire való tekintettel 1897. évben kellene ugyan már megkezdetnem, de mivel 1897. évben 2.000 teherkocsi beszerzése elodázhatlanul szükséges és az 1897. évben rendelkezésre bocsátható külön hitel keretében személykocsik beszerzése — tekintettel az egyéb nagy összegeket igénylő szintén sürgős létesítményekre — nem lehetséges, ennélfogva személykocsikat csakis 1898. évtől kezdődőleg szándékozom megrendelni.