Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-LVI. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

LVI. szám. 213 9. §. Városokban a polgármester, községekben a biró, Budapesten a kerületi előljáró, a városi törvényhatósági bizottságnak, illetőleg városi vagy községi képviselőtestületnek, a székesfővárosban pedig a kerületi választmánynak (1893: XXXIII. t.-cz. 29. §-a) két kiküldöttjével, — a kiknek egyike községekben mindig a községi, illetőleg körjegyző, — mint összeiró bizottság köteles minden év május havában egybeállítani azoknak a városukban, illetőleg községükben, kerületükben lakó összes férflaknak névjegyzékét, a kik a fenti 4. §. értelmében esküdtek lehetnek és az 5. és 6. §-ok kizáró rendelkezései alá nem esnek. Azt, a kire nézve a kizárás tekintetében kétség merül fel, vagy a ki az esküdtszéki szolgálattól mentes (7. §.), a kizárás, illetőleg mentesség okának feltüntetésével a névjegyzékbe föl kell venni. A névjegyzéknek tartalmaznia kell folyó szám alatt és betűrendben a neveket, a bejegyzett egyén korának, végzett iskoláinak, polgári állásának vagy foglalkozásának, lakóhelyének tüzetes adatait; azt, hogy mennyi egyenes állami adót köteles fizetni, hogy az országban használatban levő nyelvek közül melyiket beszéli, melyiket használja túlnyomóan, melyik az anyanyelve, továbbá lehetőleg azt is, hogy a névjegyzékben előforduló egyének melyikéhez áll a 19. §-ban meghatározott viszonyban. E névjegyzéket, melyet két példányban kell kiállítani, a bizottság elnöke és jegyzője aláírja. Ez a névjegyzék az esküdtek alaplajstroma. 10. §. A polgármester, a községi biró, illetőleg a kerületi előljáró június hó első napja előtt a helyi szokás szerint közhírré teszi, hogy az alaplajstromot a helyhatóság hivatalos helyiségében június első napjától kezdve tizenöt napon át bárki megtekintheti, továbbá, hogy akár alkalmas egyénnek kihagyása, akár nem alkalmasnak bejegyzése miatt e tizenöt nap alatt bárki felszólalhat és hogy a felszólalásokra, melyek a hivatalos helyiségben közszemlére lesznek kitéve, nyolcz nap alatt bárki észrevételeket tehet. A felszólalásokat és az észrevételeket a polgármesternél, a községi bírónál, illetőleg a kerületi elöljárónál Írásban kell beadni vagy szóval kell előterjeszteni. A szóval tett felszólalásokat és észrevételeket jegyzőkönyvbe kell foglalni. 11. §. A községi biró az alaplajstrom mindkét példányát, a felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, szükségesnek mutatkozó megjegyzései kíséretében, július hó 15-ik napjáig a községre nézve illetékes főszolgabíróhoz terjeszti be. A főszolgabíró vagy helyettese az alaplajstromokat átvizsgálja, a hiányosokat pótlás vtgett visszaküldi, a késedelmes községi birót az iratok beterjesztésére felhívja, s ha ez siker nélkül történt, arra 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal szorítja. 12. §. A főszolgabíró, polgármester és kerületi előljáró az alaplajstrom egyik példányát saját levéltárában megőrzi, másik példányát pedig a felszólalásokkal, észrevételekkel és azok mellékleteivel együtt szeptember 1-ső napjáig annak a kir. törvényszéknek elnökéhez küldi be, melynél az esküdtbíróság szervezve van. Egyúttal felvilágosító nyilatkozatot tesz a felszólalásokban és észrevételekben felhozott oly adatokra is, melyeknek valódisága vagy valótlansága az iratokból nem tűnik ki.