Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-LVI. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

LVI. szám. 211 LVI. szám. Törvényjavaslat, az esküdtbiróságokról, (A képviselőház által elfogadott szerkezet.) 1. §. Minden tőrvényszéknél, melynek büntető hatásköre van, esküdtbíróság szerveztetik. (34. §.) Az esküdtbíróság az elnökkel együtt három bírói tagból és tizenkét esküdtből áll. 2. §. Az esküdtbíróság elnökét és ennek helyettesét a kir. ítélőtábla elnöke jelöli ki. Elnökké rendszerint a kir. törvényszék elnökét kell kijelölni; de kijelölhetők a kir. ítélőtábla birái, valamint ama törvényszék birái is, melynél az esküdtbíróság alakittatik. Az esküdtbíróság elnökének helyettesét a törvényszék birái közül kell kijelölni. A kijelölés egy évre történik és legkésőbb deezember 31-ig a hivatalos lapban és a kir. törvényszék hirdetményi tábláján közzéteendő. Az elnöknek és helyettesének akadályoztatása esetében, a helyettesítés iránt, ha annak sürgős szüksége forog fenn, esetről-esetre a törvényszék elnöke intézkedik. 3. §. Az esküd tbirósághoz két birót és két helyettes bírót, szintén egy évre, a kir. törvényszék elnöke jelöl ki, a vezetése alatt levő kir. törvényszék birái, vagy a törvényszék székhelyén működő kir. járásbirák sorából. Esküdtbirőság tagja albiró nem lehet. 4. §. Esküdt csak az a magyar honos férfi lehet, a ki az alaplajstrom egybeállításának évében életkorának legalább huszonhatodik évét betöltötte és az állam hivatalos nyelvét, Fiúméban pedig az olasz nyelvet érti, azon írni és olvasni tud, ha vagy: 1. évenként legalább húsz korona egyenes állami adót köteles fizetni, a mennyiben pedig időleges adómentességet élvez, húsz korona egyenes állami adónak megfelelő értékű vagyonná

1 bír, vagy 27*