Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-LIV. 1897. évi XX. törvényczikk az állami számvitelről

188 LIV. szám. f) Midőn az épitési, valamint hason jellegű átalakítási, vagy felszerelési költségeket egészben nem az államkincstár viseli, hanem azokhoz az állam csupán egy meghatározott s előzetesen egyszerre fizetendő összeggel járul hozzá, a következő években való felhasználás czéljából ily hozzájárulási összeg le nem köthető. g) A mennyiben a hitellekötésnek az előző §-ban előirt feltételei megvannak, az épít­kezési, valamint az építkezési jelleggel bíró átalakítási vagy felszerelési munkálatokra elő­irányzott hiteleknek a következő években való felhasználását csakis hitellekötés által lehet biztosítani. Nincs megengedve ennélfogva a hitellekötés feltételeinek hiányában a költség­vetésileg engedélyezett hitelek terhére a végből, hogy azok a következő években felhasznál­hatók legyenek, a munka vagy szállítás megtörténte előtt véglegesen utalványozni, vagy olyan utalványokat kibocsátani, melyekkel a kiutalványozott összegeknek pénzintézetbe vagy letétbe helyezése rendeltetik el. h) Ha a házilag foganatosítandó nagyobb épitési munkálatoknál, valamint az épitkezési jelleggel bíró átalakításoknál vagy felszereléseknél a lekötött hitelek terhére előlegek engedé­lyezésének elkerülhetetlen esete forog fenn: a lekötött hitelből csak az az összeg tekintendő felhasználtnak, a mely az ezen előlegekről szerkesztett*s már megvizsgált számadások szerint a teljesített munkanap vagy szállítmánynak megtörténtét igazoló okmányok alapján tényleg kiadatott. 29. §. Házilag kezelt munkák költségeire vagy más indokolt esetekben, jelesül, ha oly helyekert kell fizetéseket eszközölni, a hol állami pénztár nem létezik, — hosszabb időre elszámolár terhe alatt adott előlegekről a megbízott tartozik pénznaplóját havonként beterjeszteni és az év végével maradt pénzkészletet az állami pénztárba szállítani. A mennyiben a munka évközben fejeztetik be, vagy a nyert megbizás évközben telje­síttetik, a számadás a munka befejezésétől, illetve a megbízatás teljesítésétől számítandó 30 nap alatt nyújtandó be és egyidejűleg a netalán maradt pénz is az állampénztárba beszállítandó 30. §. A mennyiben külön törvények másként nem intézkednek, minden kiadási utalvány annak keltétől számított egy év leforgása alatt elévül, ha a jogosult fél ezen határidő alatt a kijáró összeget nem veszi fel. Ez esetben az utalványozott öss&eg az állam tartozásából törültetik. A jogosult fél kérelmére azonban az utalvány megújítható, mely esetben az illető kiadás annak az évnek folyó kiadási hitelét terheli, melyben az utalvány megujittatott. 31. §. A költségvetési évek között hitelátruházásnak helye nincsen; ennélfogva sem a folyó évi hitelek terhére a jövő évet illető kiadásokat, sem a folyó évi kiadásokat a jövő évi hite­lek terhére előlegesen utalványozni, vagy a hitelmaradványoknak letéteménykép való kezelését elrendelni nem szabad. Minden valódi kiadás és bevétel szembe állítandó annak az évnek költségvetésével, a melyben azoknak jogczíme gyökeredzik és semmiféle valódi kiadást vagy bevételt az átfutok közt elszámolni nem szabad. 32. §. A pót- vagy rendkívüli hitelek utólagos kieszközlése reményében valamely kiadást előleg gyanánt utalványozni nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents