Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-195. Törvényjavaslat a m. kir. államvasutak hálózatán eszközlendő beruházásokról s e beruházások költségeinek fedezéséről

6 195. szám. bözó' versényvonalokon hajtatott végre, az államosítás előnyeinek kihasználása és a helyes üzemi gazdaságosság következtében nagyobb mérvben a megváltott vasutak egyes vonalaira volt fektetendő, minek következtében aztán ezeket a vonalakat fokozatosan megerősíteni és átalakítani kellett. Mindez az állami igazgatásra terhes és nagy felelősséggel járó feladatokat rótt, melyek betöltését a forgalomnak tapasztalt fellendülése évről-évre sürgetőbbé tette. Az állami és főleg * az államositott vonalak jármüveinek elégtelen száma, és részben elavult szerkezete, az állomásoknak úgy vágányokban, mint épületek és létesítményekben sztíkkeretű berendezése, évről-évre inkább éreztették befolyásukat a szolgálatra—hálózat forgalmának érintett gyors emelkedése kapcsán, s mindinkább szembetűnővé vált az az aránytalanság, mely a felmerült szükséglet és az annak kielégítésére rendelkezésre álló eszközök kőzett mutatkozik; főkép, ha figyelembe veszszük azt a körülményt is, hogy a nagyobb forgalom legyőzése czéljából az elégtelen mérvben

1 rendelkezésre álló forgalmi és üzleteszközök a rendesnél állandón nagyobb igénybevételnek lévén kitéve, azok elhasználása is a rendesnél gyorsabban állott be ; és azok tömegesebb javítása vált szükségessé, mely tömegesebb javításoknak azonban az államositott vonalakon átvett s legnagyobbrészt elavult berendezésekkel, tehát csekély teljesítő-képességgel bíró műhelyek — az azokon ismételten végzett bővítések és kiegészítések daczára — nagyon is szűk határt szabtak; másrészt pedig a régibb időkből származó és csekély számú vágányzattal ellátott sztíkkeretű állomások az amúgy is elégtelen számban levő kocsiknak gyors kihasználását akadályozzák, a kezelést pedig nagy mérvben megnehezítették. Ezekkel a nehézségekkel már az előző kormányok is foglalkoztak. 1893-ban tényleg beruházási programm is dolgoztatott ki; melynek keretében főleg a műhelyek, vontató-telepek, állomási vágányok bővítése, a járművek és forgalmi eszközök szaporítása vétetett kilátásba. A programm, mint ilyen, ugyan nem valósittatott meg, de nagyrészt zsinórmértékül szolgált azoknak a beruházásoknak az előirányzásánál, melyek azóta részben az évi költségvetésekbe vétettek fel, részint pedig póthitelek utján hajtattak végre. Az államvasutak jövedelmezőségének a lefolyt években állandóan tapasztalt szerencsés alakulása ugyanis lehetővé tette az akkori kormány részére azt, hogy a tényleg felmerülő mindenkori szükséglet részben az évi előirányzat keretében elégíttessék ki, részben pedig a beruházások és kiegészítések azoknak a bevételi többleteknek az igénybevételével hajtassanak végre, melyek a forgalom és bevételek emelkedéséből eredményeztetnek. E felfogás alapján, úgyszólván, a hálózat belső pénzügyi fejlődésének kellett volna szolgáltatnia az alapot az emelkedő szükséglet fedezésére. Ez utón a magy. kir. államvasutak hálózatán az utolsó évek alatt hazai viszonyainkhoz mérten tényleg igen jelentékeny beruházások hajtattak végre a törvényhozás hozzájárulásával. Az alábbi táblázat 1880-tól egész 1895-ig pontosan feltünteti a m. kir. államvasutak által igénybe vett beruházási összegeket, s egyúttal megvilágítja azok viszonyát az államháztartási előirányzathoz és a hálózat által elért üzleti feleslegekhez.