Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-214. Törvényjavaslat a budapest-angyalföldi m. kir. állami elmegyógyintézetbenúj igazgatósági épület emeléséről

118 214 szám. szerfelett zsúfolt volta daczára csak igen csekély részben lévén az országban levő és tébolydai elhelyezést a törvény értelmében igénylő elmebetegeknek elmegyógyitó intézetben való elhelyezése lehetséges, már régebben helyet kellett annak engedni, hogy a fő- és székvárosi hatóságok a nyilvános helyen elmezavarra valló tüneteket mutató egyéneket az angyalföldi elmebeteg-ápoldába'is beszállíthassák; ott tehát most már nemcsak u. n. gyógyithatlan közveszélyes, de gyógyítható elmebetegek is ápoltatnak. Különben is az elmegyógyászati tudomány mai állásában a gyógyithatatlanságot teljes biztonsággal megállapítani nem minden esetben lehet, mire az is mutat, hogy már előbb is több izben gyógyullan hagyták el az intézetet olyanok, kik oda gyógyithatatlanokul helyeztettek el. Ennélfogva, de emberiességi és erkölcsi szempontokból is, nehogy az ott ápoltak öntudatos világos perczeiben az, hogy gyógyithatlanok számára rendelt intézetben vannak elhelyezve, deprimálólag hasson, illetőleg nehogy a változhatatlanság tudata a beteg hozzátartozóiban az oly könnyen támadó közöny rideg érzetét felkeltse, oly elnevezést kellett adni az intézetnek, a mely jelen rendeltetésének és a művelt külföldön használatosaknak leginkább megfelel, az említett észrevételek alá nem esik és egyszersmind alapul szolgálhat az elavult, előítéletes, nyelvészetileg és mert az elmebetegségek csak egy fajáról vett, fogalmilag is helytelen »tébolyda« elnevezés általános kiküszöbölésére és a hasonló intézetek egyféle elnevezésére. Ad. 1. §. E §-ban, mely a belügyministernek az épület emelésére adott felhatalmazásról szól; a területet, melyen az épület emelendő, közelebbről kellett megjelölni és helye volt annak, hogy az intézet új elnevezése kifejezésre jusson. Ad. 2. §. Az építés nem lévén elhalasztható és mert a költségekre teendő kiadások nagy része már ez évben fog felmerülni, tehát az 1898. évi állami költségvetésben gondoskodni a fedezetről már késő volna, az 1897. évi állami költségvetésben pedig e czélra kijelölt fedezet rendelkezésre nem áll és valamely alapból veendő kölcsön utján, mely több éven át törlesztetnék, fedezetet nyújtani nehézségekbe ütköznék, de tekintettel a szükségelt összeg kisebb voltára, nem is czélszerű: fedezeti forrásul a pénztári készleteket kellett kijelölni, mi akadályba nem ütközik; az elszámolás módjának megállapitására nézve pedig irányadó volt az, hogy a szóban levő építési költség beruházás jellegével bir és mint az 1897. évi állami költségvetésben elő nem irányzott, külön czím alá tartozik. Ad 3. §. Sürgősség indokolja azt, hogy az életbelépés napja semminemű késedelmet ne szenvedjen, hogy ilyeténképen az építkezés azonnal folyamatba tétethessék; a végrehajtással pedig a közegészségügyi igazgatási jelleg által érdekelt belügyministeren kivül, a fedezet által érdekelt pénzügyminister is megbízandó volt. Budapest, 1897. évi június hó 30-án. Berezel Dezső s. h., m. kir. belügyminister.