Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-213. A pénzügyi bizottság jelentése "a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

213. szám. 111 vényeket kibocsátani, hat millió koronánál, minden egyéb esetben három millió koronánál csekélyebb nem lehet. 9. §. A kötvények külön biztosítására rendelt alap elhelyezésére és jövedelmezővé tételére szolgálhatnak: 1. magyar államadóssági kötvényeknek, magyar kamatozó kincstári utalványoknak, az Osztrák-magyar bank, valamint a kisbirtokosok országos földhitelintézete zálogleveleinek, az 1889. évi XXX. törvényczikk 11. §-ában meghatározott elhelyezésekre alkalmas záloglevelek­nek és oly értékpapíroknak vásárlása, a melyekre az í 889. évi XXX. törvényczikk 11. §-ának rendelkezései későbbi törvénynyel kiterjesztettek, végül hazai közlekedési vállalatok elsőbbségi kötvényeinek vásárlása; 2. az 1. pontban meghatározott és visszafizetésre kisorsolt értékpapírok és azok leg­feljebb félév alatt lejáró szelvényeinek leszámítolása; 3. az 1. pontban meghatározott értékpapírokra tőzsdei árfolyamértékük legfeljebb háromnegyed része erejéig s legfeljebb három hó tartamára adott kézi zálogkölcsön ; 4. legfeljebb három havi lejáratú és legalább két, fizetőképesnek ismert kötelezettnek aláírásával ellátott váltók leszámítolása; 5. az intézetnek a 2. §. 1. c) pontjában megjelölt jelzálogos követelésével terhelve lévő földbirtok megvásárlása azon összegig, mely a jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátási alapjául szolgáló intézeti követelésnek teljes fedezésére szükséges. 10. §. A kötvények külön biztosítására rendelt ez alapokra az 1876. évi XXXVI. törvény­czikk 5., 7., 8., 9. és 10. §-aiban foglalt intézkedések hatálya megfelelő értelmezéssel kiter­jesztetik. 11. §• A jelen törvény hatálya alá eső kötvények külön biztosítására rendelt alapot az alap­szabályokban megállapított összegen alól a kibocsátó intézet csak alapszabályainak ez irány­ban eszközölt módosítása és ezen eszközölt alapszabálymódositásnak az illetékes törvény­széknél való bejegyzése után csökkentheti, de csak legfeljebb oly mértékben, hogy a csök­kentett alapnak fenmaradó része az előző & §-ban meghatározott mérveknél, vagyis hat, illetőleg három millió koronánál kevesebb ne legyen és legalább huszadrészét képezze az intézet azon forgalomban lévő kötvényeinek, melyek a 2. §-ban megjelölt alapokon kibocsátva lettek. 12. §. A 2. §. 1. pontja alatt felsorolt alapokon jelen törvény hatálya alá eső kötvények leg­feljebb a kibocsátási alapot képező követelések tőkeösszegének erejéig bocsáthatók ki. Ha a kibocsátási alapot képező követelésről kiállított okmány — a követelés tőke-összegének megjelölése nélkül — meghatározott számú éven át fizetendő összegekről szól, a tőkeérték kiszámításának alapjául veendő kamatláb semmi esetre sem lehet kisebb a kibocsátandó köt­vények kamatlábánál. A 2. §. 2. pontja alatt megjelölt alapokon jelen törvény hatálya alá eső kötvények legfeljebb a kibocsátási alapul szolgáló czímletek vételára és az ilyen czímletekre adott kézi­zálog-kölcsönök tőkeösszegének erejéig bocsáthatók ki, de soha e czímletek névértékén túl. 13. §. A kibocsátó intézet köteles a forgalomból azonnal visszavonni: 1. a 2. §, l. pontjában felsorolt alapokon kibocsátva levő kötvényeit abban az arány-

Next

/
Thumbnails
Contents