Képviselőházi irományok, 1896. VIII. kötet • 195-229., LIV-LXXXVI. sz.

Irományszámok - 1896-213. A pénzügyi bizottság jelentése "a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

213. szám. 109 meglévő czímletek, valamint az ilyen elsőbbségi kötvényekre, kölcsönkötvényekre és részvényekre a kibocsátó intézet részéről adott kézi zálog-kölcsönök. Az állammal, állami intézetekkel (vállalatokkal), törvényhatóságokkal és községekkel szemben fennálló és feltételtől nem függő követelések alapján jelen törvény hatálya alá tartozó kötvények akkor is kibocsáthatók, ha az illető követelésről kiállított okmány, a követelés tőkeösszegének megjelölése nélkül, meghatározott számú éven át fizetendő összegekről szól. Csatlakozó külföldi vasutak czímletei alapján kötvények csak akkor bocsáthatók ki, ha e czímletek hazai törvényeink szerint elsőbbségi kötvényeknek, kölcsönkötvényeknek, illetőleg elsőbbségi részvényeknek tekinthetők. A kibocsátó intézetnek szabadságában áll a kötvények kibocsátását a jelen §-ban meghatározott valamennyi, vagy csak egyes követelésre, illetőleg értékre alapítani. 3. §. Az 1894 : V. t.-cz. rendelkezései értelmében létesített telepitvényi birtokra, mint jelzálogra, telekkönyvileg bekebelezett tőkekövetelés jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátásának alapjául csak akkor szolgálhat, ha e követelés tőkeösszege — az esetleges előző telekkönyvi tehertételekkel együtt — a jelzálogul lekötött földbirtok ama becsértékének hetvenöt (75) °/o-át meg nem haladja, a mely becsérték a lekötés idejekor állapíttatott meg. 4. §. Az 1894 : V. törvónyczikk 18. §-ának hatálya megfelelő alkalmazással kiterjesztetik mindazokra az esetekre, a melyekben a telepes által a telepitvényi birtok vételára, vagy annak még nem törlesztett része valamely a jelen törvény hatálya alá eső kötvényeket a 2. §. 1. pontja alatt felsorolt alapokon kibocsátó intézetnek, mint telepitőnek, vagy mint a telepítő jogutódjának fizetendő. A függő termés, mely a kimozditási jog érvényesítésének idején a telepitvényi birtokon megvan, ilyen esetekben is a telepest illeti; a függő termésre azonban azon hátralékos kamatok erejéig, melyek a telepes részére visszajáró összeg által nem,fedeztetnek, a kimozdító intézetet törvényes zálogjog illeti meg. 5- §..'. Talajjavitási munkálatok (patakszabályozás, vízmosások megszüntetése, vizlecsapolás, mocsárkiszáritás, alagcsövezés, öntözés és sankolás) tárgyát képező földbirtokra, mint jelzálogra, telekkönyvileg bekebelezett tőkekövetelés a jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátásának alapjául csak akkor szolgálhat, ha tőkeösszege nem haladja meg — a netalán előző telekkönyvi tehertételekkel együtt — a jelzálogul lekötött földbirtok ama becsértékének hetvenöt (75) °/o-át, mely becsérték a lekötés idejekor állapíttatott meg, továbbá, ha a követelés tőkeösszege nem haladja meg az illető talajjavitási munkálat által igényelt költségek összegét sem, végül ha a talajjavitási kölcsönt a hitelező intézet csak az illető munkálat tényleges előrehaladása arányában teszi folyóvá. 6. §. Feldarabolás utján létrejött földbirtokra, mint jelzálogra, telekkönyvileg bekebelezett tőkekövetelés a jelen törvény hatálya alá eső kötvények kibocsátási alapjául csak akkor szolgálhat, ha e követelés tőkeösszege — az esetleges előző telekkönyvi tehertételekkel együtt — a jelzálogul lekötött ingatlan becsértékének két harmadát meg nem haladja és ha a feldarabolás a jelen törvény értelmében ilyennek tekinthető.