Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-180. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, csendháboritás és hatóság elleni kihágással terhelt Pichler Győző képviselő úr mentelmi ügyében

180. Mám. 69 180. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, csendháborítás és hatóság elleni kihágással terhelt Pichler Győző képviselő úr mentelmi ügyében. A fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség III. kerületi kapitánysága, 1897. évi márczius 6-án 810. sz. alatt kelt felterjesztésében, a megindított kihágási eljárás befejezhetése czéljából, Pichler Győző képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazza. A bemutatott előnyomozási adatok szerint, a kérdésben forgó kihágás tényállása a következő : 1896. évi június 24-én éjfél után, Pichler Győző többek társaságában, Budán a Mókusutczai 8-ik számú ház előtt megállította Kohn Gyula nevű bérkocsist, kinek lakása a most emiitett házban van, s követelte, hogy őket Budapestre, lakásukra vigye. A bérkocsis már éjjeli szállásra hazatérvén, ezen kívánság teljesitését megtagadta; mire Pichler Győző magát állítólag egy igazolvány felmutatása mellet, detektivnek adta ki, s nagy lárma közt követelte volna az ő és társai kívánságának teljesitését. A társaság hangos viselkedése, állítólag az éjjeli csendet olyannyira megháborította, hogy a lárma a szomszéd utczába is elhallatszott, úgy hogy arra figyelmessé lett Nemes nevtí csendőr is a helyszínén megjelent, kit Pichler Győző állítólag megfenyegetett, a társaságában volt Német Béla pedig, sértő szavakkal és gúnynevekkel illetett. A mentelmi bizottság előtt személyesen megjelent Pichler Győző képviselő úr azt terjesztette elő, hogy a bérkocsis előtt magát detektivnek ki nem adta, sem pedig Nemes rendőrt meg nem fenyegette, s tekintve, hogy a fönleirt éjjeli jelenet 1896. június 24-én folyt lé, s csak most tárgyaltatik, a kapitányságnak ezen eljárását csakis zaklatásnak veheti, annyival inkább, mert a terhére rótt cselekmény — ha igaz lenne is — oly csekély jogsérelmet tartalmaz, a melyért mentelmi jogának felfüggesztése indokoltnak nem mutatkozik. A mentelmi bizottság, figyelembe véve azon körülményt, hogy Pichler Győző képviselő úr, ezen ügyben, már 1896. szeptember 11-én, tehát országos képviselővé történt megválasztása előtt lett jegyzőkönyvileg kihallgatva, — sem elévülést, sem pedig zaklatást fönforogni nem látott, az ügy érdemének elbírálását pedig a kihágá*i ügyekre illetékes bírónak tartotta fenn. Ezen indokból Pichler Győző képviselő úr mentelmi jogának ezen esetben való felfüggesztését hozza javaslatba. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1897. évi május hó 21-én tartott üléséből. CJiorin Ferencz s. h., Schrnidt Gyula s. k., a mentelmi Utottság elnöke. a mentelmi bigottság előadója.