Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

166. szám. 29 Végzése ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye, mely felfüggesztő hatálylyal bir. (Bűnvádi perrendtartás 378. §.) 29. §. Az esküdtbiróságok rendes ülésszakainak számát és idejét az igazságügyi minister álapitja meg. 30. §. Az esküdtbíróság elnöke úgy osztja be a tárgyalandó ügyekel, hogy az ülésszak lehetőleg tizenöt napnál tovább ne tartson. Ha mindazáltal valamely főtárgyalás az esküdtek közreműködésével már kezdetét vette, a szolgálatot tevő esküdtek és helyettes esküdtek az ügy letárgyalásáig közreműködni kötelesek, még abban az esetben is, ha a tárgyalás a szolgálati éven túlterjed. 31. §. Az esküdtbíróság elnöke minden ülésszak végén az utolsó ügy fölvétele előtt kérdést intéz az esküdtekhez és a helyettes esküdtekhez az iránt, vájjon a 7. §. 8. pontja szerint őket megillető mentességet igénybe kivánják-e venni. A tett nyilatkozatokat a szolgálatot teljesített esküdtek névjegyzékével együtt a kir. törvényszék elnökével közölni kell. 32. §. A tárgyalandó ügyek száma, fontossága vagy nagy terjedelme okából a kir. ítélőtábla bü tető tanácsa, a kir. főügyész indítványára, rendkívüli ülésszak tartását rendelheti el. A kir. törvényszék ezekre az ülésekre a szolgálati lajstromot a 19. §. értelmében állítja össze. 33. §. Ha az igazságügyi minister a bűnvádi perrendtartás 291. és 337. §-ai értelmében a főtárgyaiásnak az esküdtbíróság székhelyén kivül való tartását rendelte el, a kir. törvényszék új helyettes lajstromot állit egybe. Ebben az esetben a helyettes esküdteket lehetőleg azok közül kell kisorsolni, a kik azon helyen laknak, a hol az esküdtbíróság ülését tartja. 34. §. Az igazságügyi minister elrendelheti, hogy ugyanazon királyi ítélőtábla területén lévő több határos kir. törvényszék területe egy esküdtbirósági kerületté alakíttassák. Ebben az esetben kijelöli azt a törvényszéket, melynél az esküdtbíróság üléseit tartja. A kijelölt törvényszék és elnöke végzik azokat a teendőket, melyeket ezen törvény és a bűnvádi perrendtartás előir. Az igazságügyminister ezen intézkedéséről az országgyűlésnek évenként indokolt jelentést köteles tenni. Királyi ítélőtábla székhelyén levő törvényszék más esküdtbirósághoz nem csatolható. 35. §. Az e törvény alapján kiszabott pénzbírságok ugyanazokra a czélokra fordítandók, a melyekre a büntető törvénykönyvek alapján megállapított pénzbüntetések rendelve vannak.