Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

166. szám. 27 Ha egy esküdtbíróság területén két törvényhatóság van, minden törvényhatóság hat-hat, ha pedig kettőnél több van, mindegyik négy-négy bizalmi férfit választ. Ha egy törvényhatóság területén több esküdtbíróság van, a bizalmi férfiakat mindegyik esküdtbirósághoz ez a törvényhatóság választja. Köztisztviselő bizalmi férfi nem lehet. Az elnök a törvényszék székhelyén kivül lakó bizalmi férfiaknak és közigazgatási főtisztviselöknek, kérelmökre, napidijat és útiköltséget állapit meg, a mi a bűnügyi átalányt terheli. A szabályszerűleg megidézett bizalmi férfit, a ki a bizottság ülésére pontosan meg nem jelenik, az elnök 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal bünteti, a meg nem jelent közigazgatási főtisztviselőt pedig felettes hatóságánál feljelenti. 19. §. Minden ülésszak megkezdése előtt legalább 15 nappal a kir. törvényszék nyilvános ülést tart, melyben az elnökön kivül két biró vesz részt. Erre az ülésre a kir. ügyészséget meg kell hivni, az ügyvédi kamarát pedig az ülés határnapjáról azzal kell értesiteni, hogy magát megbízott által képviseltetheti. A törvényszék ez ülésben az évi lajstromból harmincz esküdtet és tíz helyettes esküdtet sorsol ki. E czélból az elnök által kijelölt biró a főlajstromba bejegyezve levő mindenik esküdtnek külön papírszeletre irt nevét felolvassa és a törvényszék asztalán levő urnába helyezi; a szolgálatot teendő esküdteknek kisorsolása után pedig ugyanaz a biró a helyettes lajstromba bejegyezve levő mindenik helyettes esküdtnek szintén külön papírszeletre irt nevét olvassa fel és helyezi az urnába. A sorsot az elnök húzza. A kisorsolt esküdtek jegyzéke a szolgálati lajstrom. A kisorsolás nem terjed ki azokra az esküdtekre és helyettes esküdtekre, a kik az őket megillető mentességet a sorsolás megkezdéséig érvényesítették. Az elkésetten előterjesztett kérelem alapján az esküdtszéki szolgálat alól csak akkor adható felmentés, ha a mentességi ok az említett időpont után merült fel. Ugyanabba a szolgálati lajstromba együttesen fel nem vehetők: 1. a fel- vagy lemenő ágbani rokonok vagy sógorok; 2. az oldalrokonok unokatestvérig bezárólag; 3. azok, a kik egymással Örökbefogadó szülői és örökbefogadott gyermeki viszonyban állanak; 4. a kiknek egyike a másik nejének fitestvére vagy nőtestvérének férje. Az e pontok alá eső egyének közül az, a kinek nevét az elnök előbb húrta ki az urnából, a szolgálati lajstromba fölveendő, a folytatólag kisorsolt másik vagy többi, ki nem sorsoltnak tekintendő. A sorshúzásról jegyzőkönyvet kell fölvenni. 20. §. . Ha a későbbi ülésszak szolgálati lajstromának egybeállítása idejében az évi lajstromokban már oly kevés név maradt fenn, hogy a főlajstromban ötvennél, a helyettes lajstromban tizenötnél kevesebb név fordul elő: a kir. törvényszék az évi lajstromokat, mielőtt a szolgálati lajstrom egybeállításához fogna, az alaplajstromokból az említett számokig kiegészíti (15., 16., 17. §§.). **