Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

166. szám. 21 maximum nem lenne meghatározva. Ezen okokból a bizottság az első kötelességszegés esetére 500 korona, ismétlés esetére pedig ezer korona maximumot állapított meg; s a második bekezdést ennek megfelelőleg szabatosabban szövegezte. 25. §. A bizottság a szakasz második mondatát, mely szerint »Ha pedig — az esküdt — mentségül csupán méltányossági okot hozott fel, a pénzbírság összege leszállitható«, — kihagyta, mert az »alapos« és »méltányossági ok« közt nem lehet megkülönböztetést tenni, mert az alapos ok mindig méltányossági ok is és megfordítva; e szerint a javaslat az önkénynek nyitna tág kaput, mert a bíróság minden normativum nélkül állapítaná meg azt, hogy mi az alapos és mi a méltányossági ok, a mi arra vezetne, hogy két teljesen analóg eset közül az egyikben egészen felmentené az esküdtet, a másikban pedig csak leszállítaná a bírságot. 30. §. Az első bekezdésbe a »lehetőleg« szót beszúrta a bizottság, mert előfordulhat oly eset is, midőn az ülésszakot nem lehet úgy beosztani, hogy az tizenöt napnál tovább ne tartson. 34. §. A bizottságnak ezen szakasz szövegezése ellen két irányban merült fel aggálya. Ugyanis e szerint az igazságügyministernek jogában állana bármely, tehát egyik kir. Ítélőtábla kerületében működő törvényszéket is egy másik kir. Ítélőtábla területén működő törvényszékhez csatolni, a mi azt vonná maga után, hogy egy és ugyanazon törvényszék felfolyamodás és felügyelet szempontjából is két kir. Ítélőtáblához tartoznék, ez pedig zavarokra adna alkalmat s a felügyeleti jog egységes gyakorlását is megbontaná. Ezt elkerülendő, a bizottság azt a megszorítást vette fel, mely szerint csak ^ugyanazon királyi Ítélőtábla területén levö« határos kir. törvényszékek csatolhatok össze. Szükségesnek tartotta továbbá a bizottság szervezeti garantia felállítását is, mert a javaslat szerint az igazságügyminister az összecsatolás tekintetében semmi korlátozásnak nincs alávetve; miután pedig nagyfontosságú, alkotmányjogi kérdés az, ha egyik vagy másik törvényszék esküdtbirói működésétől megfosztatik, ez okból, habár a bizottság is belátja annak szükségét, hogy az igazságügyi kormány eme joggal felruháztassák, mindazáltal ezen jog megadásával kapcsolatosan biztositékokat állított fel, mely szerint az igazságügyminister több törvényszéknek egy esküdtbirósági kerületté való alakításáról az országgyűlésnek évenként indokolt jelentést köteles tenni. S igy a parlamenti felelősség garantiája mellett minden aggály nélkül felruházható az igazságügyminister az összekapcsolás jogával, melyre tekintettel hazánk polyglott népességére s arra, hogy az esküdtszéki intézmény úgy, a mint az contemplálva van, nálunk új intézmény, — elkerülhetetlen szükség van. Mindazáltal ki kellett jelenteni azt, hogy kir. ítélőtábla székhelyén levő törvényszék más esküdtbirósághoz nem csatolható, mert egyrészt ezeken a helyeken előreláthatólag oly jogpolitikai ok nem fog felmerülni, mely az esküdbiróságok működését lehetetlenné tenné, másrészt a bfínv. prts. életbeléptetéséről szóló javaslat 15. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott bűncselekmények eseteiben a kir. ítélőtáblák székhelyéu levő esküdtbiróságok járnak el, következéskép ezen székhelyeken levő esküdtbiróságok más esküdtbiróságokkal nem egyesithetők. Magától értetődik és ez a szakasz rendelkezéséből világosan kitűnik, hogy más törvényszék a kir. ítélőtábla székhelyén levővel egyesíthető.