Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.
Irományszámok - 1896-166. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az esküdtbiróságokról" szóló törvényjavaslat tárgyában
166. szám. 15 ország történetéből merített tanúság alapján az esküdtszék szigorú birói jellegét meg akarta óvni s azt, a mennyire csak lehetséges, függetleníteni a változó politikai áramlatok befolyásától. A választói és az esküdtbirói functiók között semmi hasonlatosság nincsen és a bizottság meggyőződése szerint elhibázott eljárás volna, a választó között, ki tisztán politikai hivatást teljesít és az esküdtbiro között, ki mások élete és szabadsága fölött dönt, bármi tekintetben kapcsolatot létesíteni. Az igazságügyi bizottság beható eszmecsere után ragaszkodott a javaslatnak azon intézkedéséhez is, hogy az önkormányzati közegek által a nyilvánosság teljes ellenőrzésével és a mindenkinek biztositott felszólalási jog correctivuma mellett összeállított alaplajstromokból, az évi lajstromok nem kisorsolás, hanem kiválasztás útján állíttassanak egybe. A bizottságot ezen elhatározásában az a meggyőződés vezette, hogy a törvény az esküdtképesség előfeltételeinek megjelölésénél csak vélelemből indulhatott ki, csak azon keretet állapíthatta meg, mely az esküdtképes férfiakat magában foglalja a nélkül, hogy bármi biztosítékot nyújthatna arra nézve, hogy az alaplajstromban felvett polgárok tényleg birni fogják azokat az egyéni tulajdonságokat, melyek őket esküdtbirói functió teljesítésére képesitik is. Nem lehet tagadni, hogy a húsz korona adót fizető, magyarul irni s olvasni tudó férfiak közül többen lesznek, kikre az esküdtbirói functió teljesítését megnyugvással rábizni nem lehet s hogy ez okból az évi lajstromoknak pusztán sorsolás útján való egybeállítása veszélyt rejt magában, úgy az állami közrend, mint a vádlott érdeke szempontjából. A kiválasztás rendszere oly régi, mint maga az esküdtbíróság, — a kiválasztás követte az intézményt fejlődésének különböző fázisaiban s feltalálható majdnem mindenütt, a hol az esküdtbíróság meghonosítva van. Anglia, Francziaország, Olaszország, a Német birodalom és Ausztria, valamint Amerika legtöbb állama a selectio útján állítják: össze a szolgálati lajstromot, s ha ezen intézmény mindenütt feltalálható, hol esküdtszék működik, bízvást állithatjuk, hogy az, általánosan érzett szükségnek képezi kifolyását. >_ A törvény által felállított általános kellékeknek egyéni apreciátiója különösen szükséges hazánk viszonyai között. A ki igaz barátja az esküdtbiróságnak. kell, hogy körültekintéssel állapítsa meg azon előfeltételeket, melyek üdvös működését biztosítják. Minden új intézmény életbeléptetése bizonyos nehézségekkel jár, mert meg kell küzdeni azon conservatismussal, mely különösen az igazságszolgáltatás terén érvényesül, mely szívósan ragaszkodik még a megszokott roszhoz is s bizalmatlansággal fogad minden gyökeres változást. Ennek igazolására elég hivatkozni a magyar kir. bíróság szervezésének történetére. Még a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. t.-cz. és a birák felelősségéről szóló 1871: VIII. t.-cz. is csak nagy küzdelmek után voltak megalkothatok. 1875-ben újra kellett szervezni az elsőfokú kir. bíróságokat, — felfüggeszteni a tagjainak biztositott függetlenséget. De az intézmény a kezdet nehézségeit legyőzve, ma az egész nemzet által osztatlan bizalommal környeztetik és a jogszolgáltatás nagy haladásának egyik tényezőjét képezi. Átmeneti nehézségei lesznek bizonyára az esküdtbiróságnak is, mert míg az esküdteket azon tudat fogja áthatni, hogy ők a bűnösség megállapításánál birói functiót teljesítenek, mig a tárgyalást vezető elnökök a bizonyítékok feltárásánál és a jogi útmutatásnál elsajátítják azt a teljes impartialitást és mély belátást, mely az esküdtbíróság helyes döntésének egyik előfeltétele, bizonyos idő fog lefolyni, mely alatt az új intézmény megpróbáltatásnak lesz kitéve s annak elvi ellenségei ép úgy, mint ez másutt is történt, nálunk is meg fogják ragadni az alkalmat, hogy támadást intézzenek az esküdtbíróság értéke és életképessége ellen. Ez egy okkal több, hogy az esküdtbiróságot első szervezésénél a lehető legnagyobb óvatossággal járjunk el és elkerüljünk mindent, a mi más államokból merített tapasztalat szeriut az esküdtbíróság helyes működésére káros befolyással volt.
