Képviselőházi irományok, 1896. VII. kötet • 163-194., XLIII-LIII. sz.

Irományszámok - 1896-185. Törvényjavaslat a m. kir. központi statisztikai hivatalról

110 185. szám két ujabb törvényünk meghozatalánál is, úgymint a mezőgazdasági statisztikai adatok összeírására vonatkozó 1895: VIII. és az árúforgalmi statisztikára vonatkozó 1881: XIII. t.-cz. kiegészítéséről és némely batározmányainak módosításáról szóló 1895: XVIII. t.-czikkeknél. A jelen §. tehát egy, a törvényhozásunk által már elfogadott elvnek általánosítását tartalmazza. A 13. §. felvételét a nagyobb statisztikai adatgyűjtéseknél szerzett tapasztalatok indokolják, melyek szerint kívánatosnak mutatkozik, hogy nem csupán a hamis bevallások megakadályozásáról, hanem egyúttal a statisztikai adatgyűjtések elleni izgatás megfékezéséről is történjék törvényhozásilag gondoskodás. Erre szolgál ezen szakasz, a mely a cselekmény nagyobb horderejénél fogva, büntetés gyanánt nemcsak pénzbüntetést, hanem elzárást is állapit meg s egyszersmind a pénzbüntetés minimumát is megszabja. A 14. §. a 12. és 13. §-okban megállapított kihágási ügyekben eljáró hatóságokat állapítja meg és pedig az első-, másod-, valamint a harmadfokon a rendes közigazgatási hatóságokra ruházva a bíráskodás jogát, az 1880: XXXVII. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján kiadott belügyministeri rendeletben körülirt eljárás szerint. Horvát-Szlavonországokban az ott hatályban levő eljárás szerint az ottani első- és másodfokú hatóságok határoznak s végső fokban pedig a bán fog dönteni, mely rendelkezés megfelel a statisztikai kihágások tekintetében eddig követett eljárásnak. A 15. és 16. §-ok, mint a melyek az adatszolgáltató közönségnek az adatszolgáltatásból származható hátrányoktól való megvédését czélozzák, közelebbi indokolásra nem szorulnak, csak azt tartom megemlitendőnek, hogy a 16. §-ban megállapított kihágási ügyekben — eltérőleg a 12. és 13. §-okban megjelölt kihágásoktól — a törvényjavaslat a bíráskodást azért utalja a járásbírósághoz, minthogy e kihágást nagyobbára közigazgatási tisztviselők követhetik el s igy a gyakorlatban visszás helyzetek állhatnának be, ha az eljárás a közigazgatási útra bízatnék. A 17. §. azon törvények felsorolását tartalmazza, a melyek a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén hatályukat fogják veszteni. Ezek közé kellett sorozni a közegészségügyi törvénynek, továbbá a népiskolai közoktatásról és a középiskolákról szóló törvényeknek azon rendelkezéseit is, a melyek a közegészségügyi, illetőleg közoktatásügyi ministeri jelentéseknek az országgyűlés elé terjesztéséről szólanak. A hatályon kívül helyeztetés e rendelkezésekre vonatkozólag természetesen csak azon időponttól foglalhat helyet, a midőn a jelen törvényjavaslat 5. §-ában emiitett évkönyv és összefoglaló jelentés első ízben az országgyűlés elé fog terjesztetni. Netaláni félreértések kizárása végett megemlittetnek még e §-ban az árúforgalmi statisztikára vonatkozó törvények, mint a melyek továbbra is érintetlenül maradnak. A 18. §. tartalmazza a végrehajtási záradékot, az 1874: XXV. t.-cz. záradék §-ával összehasonlítva Horvát-Szlavonországokat illetőleg a statisztikai ügyek végrehajtása tekintetében fenforgó tényleges állapotnak megfelelő módosítással. Ezekben részletesen ismertetvén a törvényjavaslat összes §-ait, még azon rendelkezésekről kell röviden megemlékeznem, a melyek az 1874 :XXV. törvényczikkben bent foglaltatnak, de a jelen törvényjavaslatba nem vétettek át. Ezek a statisztikai tanácsra és a törvényhatóságok statisztikai bizottmányaira vonatkozó §-ok. A mi az utóbbit, vagyis a törvényhatósági statisztikai bizottmányt illeti, ezt a tapasztalat teljesen életképtelen intézménynek mutatta, a mennyiben a statisztikai bizottmányok a legtöbb helyen meg sem alakultak, vagy rövid idő alatt megszűntek, a hol pedig még jelenleg is életben vannak, szintén nem fejtenek ki érdemleges működést. Hasonlóképen szükségtelennek bizonyult a statisztikai tanács is jelen alakjában, vagyis mint állandóság jellegével biró intézmény. A tapasztalat ugyanis arra vezetett, hogy a statisztikai adatgyűjtések, reformok, új felvételek megbeszélése czéljából — a mi az országos