Képviselőházi irományok, 1896. VI. kötet • 153-162., XXXVIII-XLII sz.
Irományszámok - 1896-153. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1896. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről
30 153. szám. szerződő felek fentartották maguknak a jogot, hogy közös egyetértéssel bizonyos czikkekre nézve a 14°/o-nál alacsonyabb vagy magasabb vám is legyen megállapítható, A végleges kereskedelmi szerződésnek tartama, tekintettel egyéb kereskedelmi szerződéseink hatályidejére, 1903. évi deczember 18/31-éig állapíttatott meg. Az esetre, ha 1897. évi január 1/13-ig vagyis azon időpontig, a meddig a köztünk és Bulgária között 1895. évi január 5-én eszközölt jegyzék váltás alapján Bulgáriába vitt árúink után lOVa 0 / 0 ' 08 értékvám volt biztositva, a végleges kereskedelmi egyezmény megkötve még nem volna, Bulgária már ezen időponttól kezdve jogosítva lesz árúink után a 14°/o értékvámot beszedni. A fogyasztási adókat illetőleg a bulgár accise-törvény tételei a bennünket érdeklő czikkek tekintetében a szerződés tartamára leköttettek, kávépótlóknál pedig .... 50 frankról 20 frankra, gyufánál 100 » 30 » illatos szappannál 300 » 50 » leszállittattak, mely leszállításnak 1897. évi január 1/13-ával akkor is be kell következnie, ha ezen időpontra a végleges kereskedelmi egyemény megkötve nem lenne. Fogyasztási adók csak oly árúk után fognak Bulgáriában szedetni, melyek tényleg fogyasztás tárgyát képezik, és e czímen ily illetéknek általában alávettetni szoktak, úgymint: italok, eledelek, takarmány, világító- és épületanyagok, kivételesen pedig a gyufák, illatos szappan és játékkártya után. A fogyasztási adóilletékek az osztrák vagy magyar származású árúkat semmi czímen nem terhelhetik nagyobb összeggel, vagy terhelőbb módon, mint a hasonnemű bulgár termékeket, mihez képest ez utóbbiak részére semminemű oly kedvezmények engedélyeztetni nem fognak, mint a milyenek p. o. a bérleti rendszerrel stb. egybekötve vannak. Végül megállapittatott, hogy, mint az a Szerbiával fennálló kereskedelmi szerződésünkben is ki van mondva, a fogyasztási adóilletékek árúink után azon esetben is szedhetők, ha azok Bulgáriában elő nem állíttatnának. Az 1895. évi ideiglenes megállapodás ilykép előkészítvén a végleges szerződés megkötését, és tisztázván az évek hosszú során át függőben volt legfontosabb kérdéseket, ezzel a végleges kereskedelmi szerződés megkötésének akadályai megízüntek és az ezután folytatott tárgyalások feladata leginkább már csak az volt, hogy a 14°/o-nál magasabban és alacsonyabban vámkezelendő árúink megállapítása tekintetében felmerült ellentétek kiegyenlittessenek. Jóllehet ezen tárgyalás is még sok nehézségre adott alkalmat, a mennyiben lépten-nyomon vissza kellett utasítani azon bulgár igyekezetet, hogy a 14°/o-nál magasabb vám alá eső árúk czímen kivitelünk legfontosabb czikkeire magas védvámos vámtételeket eszközöljenek ki, végre a megegyezés ez irányban is eléretett és Bulgáriával a végleges kereskedelmi egyezmény 1896. évi deczember hó 21/9-én aláíratott. A szerződés általános jellemzésére nézve megjegyzem, hogy az nagyjában a Szerbiával fennálló kereskedelmi szerződésünk határozataihoz alkalmazkodik. A szerződés a legnagyobb kedvezmény és a belföldiekkel egyenlő bánásmód kölcsönös biztosításán alapulván, kereskedelmi forgalmunkat mindazon előnyök élvezete megilleti, melyek Bulgária részéről bármely államnak nyújtatnak vagy nyújtatni fognak. A mi különösen a vámokat és a belső adókat illeti, a legkedvezményesebb bánásmód reánk nézve nemcsak a tételek magassága, hanem a beszedés módja tekintetében is kiterjedvén, ez nemcsak Bulgáriába való közvetlen kivitelünk, hanem közvetítő kereskedelmünk előnyére fog válni. A jelenleg előterjesztett szerződés tarifa-szerződés lévén, különösebb említést érdemelnek a szerződés VIII. czikkében megjelölt A) mellékletben foglalt megállapodások, melyek a vámtételek szabályozására vonatkoznak. E mellékletben ugyanis a Bulgáriába vitt osztrák-magyar
