Képviselőházi irományok, 1896. VI. kötet • 153-162., XXXVIII-XLII sz.
Irományszámok - 1896-153. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1896. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről
24 153. szám. Melléklet a 153. számú irományhoz. Indokolás, „az osztrák-magyar monarchia és Bulgária között kötött kereskedelmi egyezményhez." Bulgáriával való kereskedelmi viszonyaink az 1890. év végéig nem voltak külön szerződés vagy szerződéses megállapodás által szabályozva, hanem e tekintetben kizárólag a berlini szerződés (1879 : VIII. t.-cz.) határozatai voltak mérvadók. ; A berlini szerződés VIII. czikkében ugyanis megállapittatván, hogy »a külhatalmak és a fényes Kapu között kötőit kereskedelmi és hajózási szerződések, valamint a ma is érvényben levő egyezmények és intézkedések mind érvényben maiadnak Bulgáriában, és semmiféle változás nem töiténhetik azokon bármely hatalommal szemben, mig az bele nem egyezett a változásba« a török birodalommal 1862. évi május hó 22-én 28 év tartamára kötött kereskedelmi és hajózási szerződésünk Bulgáriára nézve is hatályban maradt, mihez képest Bulgáriával való kereskedelmi forgalmunkra nézve az emiitett szerződésben foglalt határozatok szolgáltak irányadókul és ennek megfelelően Bulgáriába vitt árúink 8°/o-os értékvámnak, a vámterületünkre hozóit bulgár származású árúk pedig az általános vámtarifa szerinti bánásmódnak voltak alávetve. Bulgáriával való ezen helyzetünk azonban a tőrök kereskedelmi és hajózási szerződésnek 1890. évi július 5-én történt lejárta után változást szenvedett. Nagy-Britannia ugyanis Bulgáriával 1889. évi november hó 26-án jegyzékváltás utján egyelőre két év tartamára szóló külön egyezményt létesített, melynek értelmében 1890. évi január 1-től kezdve a Nagybritanniából származó árúk a Bulgáriába való bevitelnél 8°/o értékvámnak, 1 /2°/o illetéknek és a Bulgáriában törvényileg megállapított községi adóknak, ezeken felül a szeszfélék, dohány, só, lőpor és a fogyasztási adó alá eső vagy egyedárúság tárgyát képező egyéb czikkek még a külön törvények által megállapított illetékeknek, — a Bulgáriából Nagybritanniába vitt árúk pedig a legnagyobb kedvezményben részesülő állam irányában fennálló vámoknak vettettek alá. A Nagybritanniáéhoz hasonló álláspontra helyezkedett a német birodalom is, a midőn kevéssel az angol-bulgár egyezmény létrejötte után Bulgáriával szintén külön ideiglenes megállapodást létesített azon czélból, hogy az egymás közötti kereskedelmi forgalomban kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény szerinti bánásmód nyerjen alkalmazást. Ennek következtében a német bevitelre nézve Bulgáriában ugyanazon vámok és illetékek léptek életbe, mint a melyek az angol-bulgár egyezményben az angol bevitelre vonatkozólag megállapittattak.
