Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-132. Törvényjavaslat Magyarországnak az 1900. évi párizsi nemzetközi kiállitáson leendő hivatalos részvételével járó költségek fedezéséről

132. szám. 27 A reglement général szerint azokban a csarnokokban, melyeket a kiállítási igazgatóság építtet, a kiállítási helyért külön díjat fizetni nem kell. Úgyszintén díjtalanul bocsáttatik rendelkezésre a viz, légszesz, gőz, vagy egyéb motorikus erő, mely a kiállított gépek hajtására szükséges. Ellenben a becsomagolás, szállítás, kicsomagolás, berendezés, visszacsomagolás, visszaszállítás, a csomagoláshoz szükséges ládák, biztosítás és a külön felügyelet költségei a kiállítót terhelik. Ugyancsak a kiállító tartozik viselni a víz-, légszesz-, gőz- és motor-vezetékekkel való összekapcsolás, illetve a fővezetéktől való elágaztatás költségét. Az installáczió költségeit az alsó- és felsíi padozat, továbbá a közfalak előállításáért és díszítéséért járó ki- dások képezik. Ehhez járulnak még az oszlopcsarnokok, plafondok, üvegszekrények, valamint a kiállítás egyéb felszereléseinek és bebutorzásának költségei. A terveket a kiállítási igazgatóságnak jóváhagyás végett be kell mutatni. A padozatok és közfalak előállítását, az összhangzatosság érdekében a kiállítási igazgatóság tartotta fenn magának, a költségeket pedig arányosan fogja a kiállítók között felosztani. Ugyancsak e határozmányok irányadók a képzőművészeti csoportra is azon módosítással, hogy az általános berendezés költségeit a kiállítás igazgatósága viseli, a külföldi kormányképviselők áltál esetleg kivánt különleges intézkedések s díszítések költségei azonban ezek terhére esnek. Ezek után áttérek azon összeg jelzésére és indokolására, mely a magyar kiállítás megfelelő berendezésére és bemutatására szükségesnek látszik. Az elfoglalandó négyzetméterekre nem alapithatom a számítást, mert még nincs megállapítva, hogy a magyar kiállítás hány négyzetmétert, mely csoportban fog igénybe venni. Azon kivül nem ismeretesek még az installáczió egységárai sem. A kiállítás közegei ez irányban rendkívül tartózkodók voltak s a számításba vehető egységárakra nézve nem kívántak nyilatkozni. De különben is az installáczió költségei csak egy részét képezik a felmerülhető kiadásoknak. E kérdés megítélésénél egészen más körülményeket kellett számításba vennem. Első sorban döntő azon szempont, hogy a jelen viszonyok között iparosainktól; mezőgazdáinktól s általában kiállítóinktól nem remélhetjük, s nem is várhatjuk azt, hogy" ismét'nagy áldozatokat hozzanak kiállítási czélokra. Az ezredéves kiállítás érdekében a kiállítók minden osztálya nagy anyagi áldozatot hozott, melyet még a nagyobb s jövedelmezőbb vállalatok is éveken át fognak érezni. Előre látható tehát, hogy egy újabbi kiállításban még a tehetősebbek is csak ugy fognak részt venni, ha ez nagy pénzbeli költséggel nem jár. Ehhez képest a magyar osztály rendezésénél azt kellett szem előtt tartanom, hogy a kiállító a kiállítandó ' tárgy előállításán kívül egyéb költségekkel ne terheltessék, hanem azokat az állam, illetőleg a kiállítás magyar osztályának budgetje viselje. Okvetlenül ki bánatos, hogy az állami intézmények és üzemek szintén részt vegyenek kiállításunkban. — Ha kihagynék az államvasutakat, a gépgyárt, a postát, távirdát és telefont, valamint a pénzügyministerium kezelése alatt álló üzemeket, akkor szerfelett csonka kiállitást állithatnánk össze, mely nem adná hű képét közgazdasági helyzetünknek, mivel hogy Magyarországon az állam jóformán a legnagyobb iparos, gazda, erdőbirtokos és bányász. Figyelmet érdemel végre azon erkölcsi siker is, melyet ezredéves kiállításunk -elért sa mely jóformán követeli, hogy Magyarország méltóan lépjen fel. Mindezen általános szempontokból azon következtetést kellett levonnom, hogy az eddig szokásos keretet ezúttal túl kell lépnünk. 4*