Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-150. Törvényjavaslat az állami számvitel szabályozásáról

150. szám. 297 ez idő szerint irányadó rendelkezésektől különösen abban áll, hogy utóbbiak szerint a számvevőségi személyzet ellen a fegyelmi vizsgálatot többek között az igazgató hatóságok főnökei is elrendelhették, mig ezt a javaslat szerint ezen számvevőségek főnökei és tisztviselői ellen, ugy mint a ministeri számvevőségek személyzete ellen is csak a minister, vagy a számvevőségi igazgató teheti. Az e §-ban a pénztári kezelés lezárására nézve kimondott általános elv nem zárja ki 103. §.-hoz. azt, hogy a magyar állami háztartás egyes számadási ágainak (például közös ügyek, állami adósságok, vasutak stb.) terhére vagy javára az osztrák, a magyar és a közös pénztáraknál, valamint a belföldi és külföldi bankházaknál, idegen vasutaknál a naptári év végág bizományilag kiadott vagy bevett pénzösszegek a főkönyvekben még az évi zárlat eszközlése előtt keresztülvezetésképen elkönyveltessenek, minthogy az ily utólagos könyvbeli keresztülvezetések által a deczember hó végével kimutatott pénzmaradvány változást nem szenved. IV. FEJEZET. Állami adósságok kezelése. Miután az 1870: XVIII. t.-cz. 27. §-a, mely az állami számvevőszéket a számviteli tőrvényjavaslat kidolgozásával megbízta, az állami adósságok számvitelére ;és ellenőrzésére méltán súlyt fektet, czélszerűnek látszott az erre vonatkozó halározmányokat egy külön fejezetben összefoglalni, megjegyezvén, hogy ebben a fejezetben a függő adósságokról (kamatozó pénztári jegyek, birói és árvaszéki letétemények, elfogadványi előlegek stb.) azért nem történik említés, mivel ezen adósságok fölvétele és visszafizetése az államháztartási előirányzatokban sem nyer kifejezést, s ez okból az állami zárszámadásokban is mint »átfutó kezelés« van kimutatva. Egyébiránt magától értetik, hogy a függő adósságokra vonatkozó bevételekről és kiadásokról a pénztárak külön-külön naplókban számolnak és a számvevőségek az egyes adóssági nemek szerint elkülönített nyilvántartásokat vezetnek. A kötvények lekötésénél és azoknak át-, össze-, vagy szétirásánál és kicserélésénél való xa3. §.-Us. közbenjárás, az ezzel megbízandó pénztáraknál lényeges munkaszaporitást nem idéz elő és főleg a kötvények birtokosainak előnyére fog szolgálni, kik mentve lesznek azon kényszerhelyzettől, hogy e műveleteket csak magán pénzintézetek utján eszközölhették. A sommás főkönyv czélja az, hogy az állam összes adósságainak fölvételéről, törlesz- 135. §,-hot, téséről és a kamatfizetésekről bármikor együttes áttekintés nyerhető és a főkönyv alapján az összes kezelésnek rendszeres teljesítése ellenőrizhető legyen. V. FEJEZET. Számadási perrendtartás. Az ezen fejezetben fölvett határozatok a számadások elintézésének módját szabályozzák, ^xTj^*' a mi azért nem mellőzhető, mert 1866, évben az erre vonatkozó rendeletek eltörültetvén, helyettük mindezideig más positiv szabály nem. alkottatott; a miért a számvevőségek jelenleg egészen belátásuk szerint, gyakran egymástól eltérőleg is járnak el, a számadásokat elintézhetik, a mikor jónak látják, valamely észrevétel fölött a számadókkal vég nélkül levelezhetnek, a számadók pedig csak ritka esetekben tudják meg, vájjon számadásaik véglegesen el vannak-e intézve vagy sem ? mert értesítést a számvevőség részéről csak valamely észrevétel felmerülése alkalmából kapnak. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. V. KÖTET. 38