Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-150. Törvényjavaslat az állami számvitel szabályozásáról

150. szánl. 295 minisier jóváhagyná, a kincstári jogügyek igazgatójával közöltessék a végből, hogy ez a szerződési feltételek s a lekötött biztosítékok tekintetében jogi szempontból véleményt adjon. Az igazságügyministeriumban külön osztály levén szervezve, a jogi vélemények kidolgozására, ezen intézménynyel szemben kivételt lehetett tenni, valamint kivételt kellett tenni az irányban is, hogy az alayitványi jószágkezelés körében előforduló szerződéskötések fölött az előzetes véleményadással az alapítványi jogügyek igazgatója bízandó meg mindaddig, mig ezen közeg fennáll. A 41. §. a már jogerőre emelkedett ilynemű szerződések módosítását, vagy felbontását veszi szemügyre s ezen esetre is a jogügyi igazgatóság előzetes meghallgatását mondja ki kötelezőnek azért, mert a kérdésben forgó érdekek szintoly jelentékenyek és nem csekélyebb óvatosságot követelnek. E §-ban helyet foglal az 1889. évi országos határozat V. pontjának lényegesebb ren- *8. §.-hot. delkezése, mely a törvényhozás budgetjogának folyománya. II. FEJEZET. A pénztárak és kezelő hivatalok szolgálata. A törvényjavaslat ezen fejezete a közigazgatás belső elrendezésétől független, általános elveket tartalmaz, a melyek a részletes utasítások kiadásánál lesznek alapul veendők. A 47. §; az állami vagyon kezelésére, a bevételek és kiadások teljesítésére és azok %'JjJf' elszámolására rendelt pénztárakat osztályozza rendeltetésük és belszervezetük szerint. Az általános pénztárak ez idő szerint a központi állampénztár Budapesten, és az állami pénztárak Budapesten és Zágrábban, továbbá az adóhivatalok (a) pont) általában bármely gazdasági ág bevételeinek és kiadásainak foganatosítására vannak szervezve, habár belszervezetük és számvitelük nem is egészen egyforma. A b) pont alatt emiitett különös pénztárak (só-, lottó-, határvámhivatali, posta- és távírda-, bányászati, erdészeti, vasutistb. pénztárak), melyeknek belszervezete és számvitele az adóhivatalokéval lényegileg azonos, mégis azon okból osztályoztatnak külön, mivel csak bizonyos meghatározott gazdasági ág szolgálatára vannak hivatva, mint ilyenek a péuzen kivöl rendszerint anyagot is kezelnek s ezen okból különösen a bizományos fizetések teljesítésével járó tehertől a szolgálat érdekében lehetőleg mentesitendők. (48. §.) A pénz-, anyag- vagy egyéb értékek kezelésére s a kezelés közvetlen ellenőrzésére 53—68. hivatott állami közegek általában a közigazgatás minden ágában ma is kötelesek szolgálati biztosítékot letenni, melynek leginkább az a czélja, hogy benne a tévedésekből és mulasztásokból eredő kisebb térit menyek biztos födözetet találjanak. Ezt a kötelezettséget az 53. §. továbbra is fen tartja, illetőleg általánossá teszi, éppen csak azokra az állami közegekre nem terjesztvén ki azt föltétlenül, kiknek tulajdonképeni hivatásához nem tartozik az államvagyon kezelése, kik azonban tényleg állami pénzek vagy értékek kezelésével is megbízattak. Ezekre nézve legczélszerűbb a biztosítékok kérdését a változó viszonyokhoz és szükséghez képest az állami számvevőszék elnökével egyetértőleg rendeleti utón szabályozni, A törvényjavaslatban a biztosítékok letételére, gyümölcsöztetésére, részben vagy egészben való bevonására, kiegészítésére és zár alól való feloldására nézve foglalt határozmányok a jelenleg fennálló szabályoknak lényegileg megfelelnek, a közelebbi módozatok megállapítása azonban a kormány által az állami számvevőszék elnökével egyetértésben kiadandó részletes utasítás keretébe tartozik.