Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-150. Törvényjavaslat az állami számvitel szabályozásáról
286 150. szám. törvényben szabályozást igényel. Ez okból az állami számvevőszék a törvényjavaslatot újból átdolgozta, igyekezvén abból lehetőleg kiküszöbölni mindazt, a mi a számviteli törvény megalkotását hátráltathatná. A számvitel (és ellenőrzés) a szerfölött szétágazó állami közigazgatás czéljaira alkalmazva, illetőleg minden egyes ágazatnak gazdászat- kezelési sajátságaihoz idomítva, a törvényes szabályozásra tömérdek sok változatos anyagot szolgáltatna, a miért is határozottan czélszerűbb, a megalkotandó »Számviteli törvényben* inkább csak azon lényeges elveket megállapítani, melyek az összes számviteli rendszernek alapját képezik, s ennélfogva a közigazgatás alkotmányos intézése körül maradandó jogállapotot létesítenek, mig a törvényben kimondott elveknek az egyes kezelési ágak természetéhez, s a szolgálati viszonyokhoz való alkalmazása helyesen csakis a kormány által, a számvevőszék elnökének hozzájárulása mellett kibocsátandó * Szabályrendeletek* és hivatalos »Utasitások« tárgyát képezheti, melyek apróbb részleteikben oly gyakori módosításoknak vannak alávetve, hogy azokat törvény utján szabályozni nem volna czélszerű. A »számviteli törvény« keretéből az állami költségvetés, mint az egész elszámolás alapja és kiinduló pontja, ki nem maradhat. Szükséges, hogy abban legalább is azon tételes határozmányok fölvétessenek, melyek nélkül, — miután eddig codificálva nincsenek, — sem a számvitelt, sem az érdemleges ellenőrzés gyakorlatát törvényes és biztos alapra fektetni nem lehetne. A számvitel és ellenőrzés körül az 1866. év óta életbeléptetett reformok alkotmányunk követelményeihez képest módosítva, jelenleg is érvényben vannak. Azóta is történtek részben a kormány, részben az állami számvevőszék kezdeményezésére számvitelünkben lényeges javítások. A jelen törvényjavaslat mindezen tényleg létező rendeletek és viszonyok figyelembevételével, de főleg az országgyűlés által az évi zárszámadások tárgyalásakor, vagy más alkalommal hozott határozatokra való tekintettel készült, s a mennyiben az előbbiektől egyben-másban eltér, ezen eltérés s annak indokai az illető fejezet, vagy §. indokolásában ki vannak emelve. I. FEJEZET. A) Előirányzat. A költségvetési év nálunk a polgári (naptári) évvel megegyezik, azaz január hó 1-től deczember hó 31-ig terjed. Bár több államban a költségvetési év a naptári évtől eltér, nálunk e tekintetben a fennálló gyakorlatot megváltoztatni, s a budgetév kezdetét és végét más időpontokra áttenni nem ajánlható, mert ily intézkedés bonyodalmakat vonna maga után. Szem előtt kell ugyanis tartani azt, hogy Magyarország bizonyos törvények és egyezmények értelmében közösügyi elszámolási viszonyban áll egyrészt társországaival, másrészt a monarchia hasonjogú másik államával, melyeknél a törvényes budgetév jelenleg a mienkkel összhangzóan van megállapítva. Az eddigi gyakorlat megtartása mellett szól különben még az a körülmény is, hogy a nyári időszak, a mikor az országgyűlés szünetel, legalkalmasabb a budget előkészítésére, s ez időszak a budgetév kezdetéhez lehetőleg legközelebb is áll, és ennélfogva a költségvetés tételeinek kiszámítását biztosabb alapra fektetni engedi. Az állami háztaiiás bevételei és kiadásai részint olyanok, melyeket a törvények, állami szerződések és a közigazgatási rendszer állandó szabványai alapján egész pontossággal lehet a
