Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-150. Törvényjavaslat az állami számvitel szabályozásáról
150. szám. 267 33. §. A ministerek és az állami számvevőszék elnöke kötelesek a vezetésük alatt álló hatóságok és hivatalok személyzeti és fizetési állományát az évi részletes előirányzatban az országgyűlés jóváhagyása alá terjeszteni. Oly járandóság nem utalványozható, mely a jóváhagyott — fizetés és személyzet — állományi rendszeren nem alapszik. »A megállapított személyi létszám fentartása mellett azonban valamely rendszeresített állásnak alacsonyabb fizetési osztályba tartozó állással való betöltése nincsen kizárva«. 34. §. Több hivatali álláshoz kötött fizetés egy és ugyanazon egyén részére nem utalványozható. Jelen intézkedés az 1886. évi XXI. t.-cz. 63. §-ában foglalt rendelkezést nem érinti. 35. §. Az állam ingatlan vagyona a pénzügyminister kezelése alatt áll, de az államkormányzat £>) A ksitvalamely ágazatának szolgálatára vagy czéljaira rendelt ingatlanokat addig, mig e rendel- Jjjj"""^ tetésük tart, az a minister kezeli, a kinek hatósága alá az illető kezelési ág tartozik. E ren- hajtásából deltetésük megszűntével az ingatlanok a pénzügyminister kezelésébe adandók át. folyó vagyonK8Z6I6SI SZcl** balyok. 36. §. A ministerek gondoskodnak arról, hogy az ügykörükbe tartozó ingatlan vagyonról törzskönyv készíttessék, melyből a vagyon lényeges ismertető jelei, a mindenkori álladék és az érték kivehetők legyenek. Továbbá intézkednek arról is, hogy úgy az ingatlan, mint az ingó vagyonról leltárak vezettessenek. A törzskönyvek és leltárak készítését és vezetését külön utasítások szabályozzák. 37. §. Az ingatlan állami vagyon elidegenítése csak külön felhatalmazó tőrvény alapján történhetik meg. Kivételt képez oly ingatlan elidegenítése vagy kicserélése, mely az állam valamely követelésének biztosítása érdekében vagy pedig kisajátítás alkalmával szereztetett meg. Ily ingatlan elidegenítése fölött a minister saját hatáskörében és felelősségére intézkedhetik. 38. §. Szerződésnek, egyezménynek az állam nevében való megkötése, vagy azokat pótló ajánlatok elfogadása, illetve szerződések vagy egyezmények jogerejével bíró jegyzőkönyvek megállapítása nyilvános verseny utján történik. Kivétetnek: 1. oly szükséglet, kölcsön, szállítás vagy munka, melyre nézve az állam érdeke titoktartást követel; 2. oly tárgyak, melyek köztudomás szerint verseny utján nem biztosithatók; 3. oly üzletek, gyártmányok, szállítások, melyek csak kísérletül szolgálnak; 4. oly szállítás vagy munka, mely halaszthatlansága miatt az árlejtéssel egybekötött késedelmet nem tűri; 84*