Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-150. Törvényjavaslat az állami számvitel szabályozásáról

150. szám. 265 26. §. A költségvetési évet követő márczius hó végéig ki nem utalványozott hitel vagy hitelmaradvány elévül és új törvényhozási felhatalmazás nélkül azontúl föl nem használható. 27. §. A megelőző évből fenmaradt építkezési, valamint épitkezési jelleggel biró átalakítási vagy felszerelési hitelek a pótkezelési negyed végéig az esetben is kiutalványozhatok, illetve leköthetők, ha »a« munka, a melyre vonatkoznak, nem fejeztetett ugyan még be, de már »elrendeltetett«. Ez esetben a kiutalványozás, illetve lekötés a rendelkezésre maradt hitelen belül, a valószinűség szerint szükségesnek mutatkozó összeg erejéig a pótkezelési negyed végéig oly kikötéssel történhetik meg, hogy annak tényleges felhasználása, illetőleg kifizetése csak a teljesített munkának vagy szállítmánynak megtörténtét igazoló szabályszerű okmányok alapján fog annak idején eszközöltetni. Az utólagos felhasználás czéljából ekkép kiutalványozott (lekötött) hitelek az állami számvevőszéknek a kiutalványozással, illetve lekötéssel egyidejűleg tudomására hozandók. Az utólagos felhasználás czéljából kiutalványozott, illetve lekötött hitelek rendszerint a tárgyévet követő számadási év végéig használandók fel s a mennyiben ezen ideig fel nem használtatnak, de felhasználásuk még czélba van véve, ez a körülmény a tárgyévet követő évre vonatkozó zárszámadásban a minister részéről indokolandó. Ha a felhasználás a tárgyévet követő második számadási év végéig nem történnék meg, a fel nem használt hitelösszeg törlendő, szükség esetén a törvényhozástól mint új hitel kérendő. 28. §. Az előző §-ban jelzett hitellekötés alkalmazásánál a következő határozatok irányadók: a) Az épületfentartás fogalma alá vonható épületjavitásokra, helyreállításokra, vagy tatarozásokra hitellekötésnek helye nem lehet. I) Épitkezési, valamint épitkezési jelleggel biró átalakítási, vagy felszerelési hitelek lekötése csakis az illető építési, átalakítási, vagy felszerelési objectumnak s arra a valószínűség szerint szükséges összegnek megjelölése mellett történhetik. c) Az építkezésekre, valamint épitkezési jelleggel biró átalakításokra vagy felszerelésekre lekötött hitelek más építési, átalakítási, vagy felszerelési objectumokra, mint a mikre leköttettek, nem fordíthatók, és pedig még azon esetre sem, ha a részletes költségvetésben vagy annak indokolásában megjelölt egyes objectumokra megszavazott hitelösszegek tekintetében az átruházás a számadási év alatt a költségvetési törvény alapján meg is volt engedve. d) »A pótkezelési időszak végéig el nem rendelt, sőt még nem is kezdeményezett vagy csupán tervbe vett, elvben elfogadott építkezésekre, valamint épitkezési jelleggel biró átalakításokra, vagy felszerelésekre az előző évből fenmaradt hitel le nem köthető. Az illető épitkezési munkálat, vagy szállítás elrendeltnek akkor tekintendő, a midőn a házilag foganatosítandó épitkezési, valamint hason jellegű átalakítási, vagy felszerelési munkálatoknál a költségvetés az illetékes hatóság által véglegesen jóvá hagyatik; vállalatoknál és alku-egyezményeknél pedig, midőn az épitkezési, vagy hason jellegű átalakítási, vagy felszerelési munkálatoknak munkaprogrammja az illetékes hatóság által véglegesen megállapittatik«. e) Hitellekötések csupán az építkezésekre, valamint épitkezési jelleggel biró átalakításokra, vagy felszerelésekre megszavazott hitelösszegek erejéig eszközölhetők s ily hitel hiányában a megtakarított más czélú hitelek, vagy a költségvetésileg előirányzott jövedelmek (bevételek) fölöslegei hitellekötés tárgyát nem képezhetik. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. V. KÖTET. 34