Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

238 138. szám. továbbá a nyilvántartó hatóság kijelölése, a lajstrom vezetésének módja, a kezelés részletei s a lajstrom kiigazítása feltételeinek és módozatainak megállapítása. 4. Ábrogatorius rendelkezések (26. §.). A 26. §. kimerítőbben és szabatosabban fejezi ki a B. P, 590. §-ában foglalt ábrogatorius rendelkezést, mely annyival inkább kiegészítésre szorul (Analóg 1878. évi V. t.-cz. 485. §., 1880. XXXVII. t.-cz. 2. és 3. §§.), mert csak a »contra legem« fennálló szabályokat helyezi hatályon kivül, holott a B. P., valamint az annak életbeléptetéséről és az esküdtbíróságokról rendelkező törvények hatályba léptével kétség nélkül az új jogszabályokkal egyesé tartalmú korábbi jogforrások is hatályukat vesztik. A 26. §. első bekezdésének teljesen kimerítő és szabatos, általános rendelkezése mellett kétség nélkül nem volna szükséges a hatályukat vesztő jogforrásoknak felsorolásába bocsátkozni. Ez a felsorolás, — a mint az alábbiakban indokolva lesz, — egyébként sem lehet teljesen kimerítő, mert a joganyag nagyságánál és bonyolult voltánál fogva találhatók törvényes intézkedések, melyeknek, — bár ugyanazon egy §-ba vannak foglalva, — egy része hatályban marad, másik része pedig hatályon kivül lesz helyezve. Ezenfelül a felsorolás — mint a 26. §. második és harmadik bekezdésének kezdete és vége mutatja, — nem is akar taxativ, hanem csak példaszerű lenni. Mindamellett az igazságügyi kormány czélszerünek találta ezen exemplificativ felsorolás felvételét, mert — tekintettel a 26. §-ban foglalt rendelkezés fontosságára, — némi tájékoztatást kivánt nyújtani azokról a nagyobb jelentőségű tételes jogforrásokról, melyek az új szervezeti, hatásköri és eljárási jogszabályoknak életbe lépése alkalmából hatályukat fogják veszteni. A hatályukat vesztő rendelkezéseket a következő újabb jogforrások fogják pótolni: Az 1848. évi XVIII. törvényczikk 17. §-ánnk a sajtó esküdtbirőságok hatáskörét megállapító első mondata helyébe a jelen javaslat 15. §-ának 2. pontja lép. A sajtótörvény 17. §-ának a ministeriumot az esküdtbiró-ágok alakitására felhatalmazó egyéb rendelkezései az »esküdtbiróságokról« szóló törvényjavaslatnak egyidejű előterjesztése folytán váltak tárgytalanokká. A sajtótörvény 21. és 22. §-ai helyébe a B. P. 566., 567. és 570. §-ai, a 23. §. helyébe pedig új eljárási törvényünk 562. és 563. § ai lépnek. A sajtótörvény 29. §-ának szabályát, mint a mély már idejét multa, szintén hatályon kivül kellett helyezni. Az 1871. évi XXXIII. törvényczikknek a kir. ügyészségek perjogi hatáskörét szabályozó számos rendelkezése a B. P. életbelépése következtében szintén hatályát veszti, illetőleg tárgytalanná válik ugyan, de ezeket a §-okat a javaslatban nem lehetett tüzetesen felsorolni, mert részben szervezeti rendelkezéseket is tartalmaznak és ebben a vonatkozásukban továbbra is hatályban fognak maradni. Az 1873. évi XXVII. t.-cz.-nek a fennállott határőrvidéken jelenleg érvényben levő jogforrásokról intézkedő 16. §-át a javaslat 2. §-ában foglalt rendelkezés teszi tárgytalanná. Az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 7. §-ának harmadik bekezdését ezen javaslat 20. §-ának szabálya helyezi hatályon kivül, ugyané t.-cz. 38. §-a a B. P. életbelépése következtében válik tárgytalanná; a t.-cz. 39—4!. §-ai helyébe pedig ezen javaslat 15—18. §-ai fognak lépni. Az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 44. §-át, továbbá az 1883. évi VI. t.-czikket, valamint az 1880. évi 2265/1. M. E. sz. a. a járásbirósági büntető eljárás tárgyában kibocsátott rendeletet a B. P. XXIX. fejezete fogja pótolni. Az előbbi t.-cz. 45. §-a a B. P. 107. §ában, illetőleg XV. fejezetében foglalt szabályok következtében veszti hatályát.