Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-131. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a magyar északnyugati helyi édekű vasut engedélyezésének megtörténtéről
131. szám. 13 n. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a sarluska-üzbégh-galgóczlipótvári vonalon 8°/oo-el, a nagyszombat-kuttii vonalrészen 10°/oo-el és a kutti-országhatárszéli vonalrészen 5°/oo-el állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, a nyitra-galgóczlipótvári vonalon a töltéseknél 4*9 (négy és kilencz tized) m., és a bevágásoknál 5'2 (öt és két tized) m., a nagyszombat-kutti-országhatárszéli vonalon pedig úgy feltöltésben, mint bevágásban 4'o (négy) m. legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 m. magasságig iVa vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába ég az esetenként mellette nyitandó auyagárok közt legalább 0-8 m. széles padka hagyandó és ngyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszal ágnak is. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerfí előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Úgyszintén nem szabad anyaglerakási helyeket olyképen elhelyezni és az anyaglerakást akképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Szálas vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, ;> melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előirt szélesKgben beváltandók, illetve kisajátítandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Mindez csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása örök időkre biztosittitik. Csuszamlások vagy más természetű deformátiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vizmentesitési és biztosítási munkák alkalmazandók. Ár- illetve belvizterületeken átvonuló ^öltéseknél a pálya^zin legalább 0'8 méterrel a legmagasabb ár- illetve belvizállás felett lesz
