Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-138. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről

190 138. szám. Melléklet a 138. számú irományhoz. Indokolás, „a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről" szóló törvényjavaslathoz. Általános rész. Nagyobb szerves törvénykönyveknek a gyakorlatba való átvitele számos átmeneti és életbeléptető rendelkezést tesz szükségessé. E szabályoknak magába a törvénykönyvbe való felvételét az újabb törvényhozások már abból az okból is mellőzik, mert azok csupán a korábbi és az új jogforrás összeegyeztetését, valamint az átmenet idejére szükséges rendelkezéseket foglalják magukban, tehát már természetüknél fogva sem tarthatnak igényt állandó érvényben maradásra s igy nem tartoznak és nem illenek bele a rendszeres törvénykönyv keretébe. Ez a körülmény már magában véve is igazolja, hogy számos újabb törvényhozás a nagyobb jelentőséggel biró codexeket külön életbeléptető törvénynyel vagy törvényhozási felhatalmazás alapján kibocsátott rendelettel lépteti hatályba. így alkottatott az 1873. évi osztrák bűnvádi perrendtartáshoz az 1873. évi május hó 23-áról kelt, a német birodalmi bűnvádi perrendtartáshoz pedig az 1877. évi február hó 1-jéről kelt életbe léptető törvény. Hazai újabb példák közül a most előterjesztett törvényjavaslat tárgyával való kapcsolatnál fogva elég legyen hivatkozni az 1878. évi V. t.-cz. 486. és az 1879. évi XL. t.-cz. 144. §-ára, melyek előírták, hogy a bűntettekről és vétségekről, illetőleg a kihágásokról szóló bűntető törvénykönyvek »hatályba lépte és az átmeneti intézkedések iránt külön életbeléptetési törvény rendelkezik« (1880. évi XXXVII. t.-cz.). A) A javaslat előterjesztésének szükségre* Egészen hasonló rendelkezést tartalmaz a bűnvádi perreudtartás 592. §-ának második bekezdése is. Mindezeken felül azonban különleges okok s nevezetesen a büntető perjogi reformok előkészítésénél már évek óta megállapított munkaprogramul mellőzhetlenné teszik ezen javaslat előterjesztését. Az 1896. évi XXXIII. t.-czikk gyanánt törvényeink közé iktatott bűnvádi perrendtartás előkészítő munkálatainak kezdettől fogva az volt a kiinduló pontja és vezéreszméje, hogy az eljárási törvénybe csak magának a bűnpernek lefolyását szabályozó rendelkezéseket kell fel-