Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
180 137. szám. ebben a kivételes esetben a helyettes esküdtek lajstromának egybeállítását a törvényszék hatáskörébe utalja (33. §.). JEsküdtbirósági kerületek. (34.) A javaslatnak 34. §-a, mely szerint az igazságügyi minister elrendelheti, hogy több határos kir. törvényszék területe egy esküdtbirósági kerületté alakittassék, kivétel az 1. §-ban felállított szabály alól. A javaslat latba veti annak a lehetőségét, hogy valamely kisebb törvényszék területén az esküdtszéki szolgálat teljesítésére alkalmas férfiak nem lesznek oly számmal találhatók, hogy az esküdti működés kötelessége egy-egy esküdtre csak kétévenként kerüljön. Lesznek kisebb területű törvényszékek, a hol a vonatkozó ügyforgalom csekélysége miatt az ülésszakok nem volnának az igazságszolgáltatás érdekének megfelelő módon beoszthatok. A jelzett hazai viszonyunkból folyó körülményeknek gondos mérlegelése indította a javaslatot az e §-ban foglalt rendelkezés megtételére. így rendelkezett máraz 1871: XXXII. t.-cz. 3. §-a is, a mely a sajtóbiróságok területkörének meghatározását a ministériumra bizta. A német birodalmi törvényhozás is megadta az ottani igazságügyi kormánynak a jogot az ily rendkívüli intézkedésre (Szén. törv. 99. §.). •»Az esküdtbiróságok működésének ideiglenes felfüggesztése (35—36. §-ok). Előre nem látható, nagy történelmi események hatása alatt vagy olyan törekvések, áramlatok és izgatások következtében, melyek gyakran minden igaz ok nélkül fellépnek és — legalább időlegesen — igen nagy mérveket öltenek, minden államban merülhetnek fel olyan körülmények, melyek egyenesen kizárják azt, hogy az esküdtszolgálatra kötelezett állampolgárok nyugodtan és részrehajlatlanul felelhessenek meg nagyfontosságú és sok felelősséggel járó feladatuknak. * Ha az ország területének valamelyik része háború szinterévé válnék; ha egyes megyékben lázadás törne ki, vagy ha mozgósítás esetében az esküdtszolgálatra kötelezett állampolgároknak egy jelentékeny része behivatnék a hadsereghez, a honvédséghez vagy a népfelkeléshez stb.: akkor valósággal physicailag lehetetlenné válhatik az, hogy az esküdtbiróságok az ország területének azon részében, melyre a most emiitett körülmények hatása kiterjed, működhessenek. Más esetekben az esküdtbiróságok működése nem lehetetlen ugyan, de ki van zárva az, hogy nyugodtan és részrehajlatlanul tölthessék be hivatásukat. A mennyiben például anarchista szocialista, vagy nemzetiségi izgatások oly mértékben elharapóznának az országnak bizonyos részeiben, hogy valamely osztályhoz vagy nemzetiséghez tartozó vádlottaknak elitélése miatt felgyújtanák az esküdtek házait vagy bombamerényletek elkövetésével kísérlik meg őket megfélemlíteni, ha az esküdtbíróság székhelyén nagy mennyiségben szétszórnak olyan leveleket, az esküdtek házaira ragasztanak fel olyan nyomtatványokat, melyek azzal fenyegetik az esküdteket, hogy valamely notórius nemzetiségi vagy anarchista izgatónak elitélése esetében felrobbantják házaikat vagy megölik gyermekeiket: akkor teljes lehetetlenség azt várni, hogy az esküdtek azzal a nyugodtsággal és elfogulatlansággal töltsék be birói tisztüket, a mit az igazságszolgáltatás magasztos érdekei megkövetelnek. Ezeket az eseteket kimerítően felsorolni, taxatíve meghatározni teljesen lehetetlen. A törvényhozás kénytelen egy általános, azonban szabatos és határozott formulát használni. De minden kétségen felül áll az, hogy a kényszerítő szükség hatása alatt merülhetnek fel esetek, a melyekben a hazai esküdtbiróságok működése elé is le nem küzdhető akadályok gördülhetnének és sokkal nagyobb biztositéka az alkotmánynak, ha az esküdtbiróságok felfüggesztésének eseteit a tőrvénynek szabatos rendelkezése határozza meg s ha a törvény egyúttal a koi• Mányinak e lérdésUn ttit intézkedéseire a j:arlcm(ntaris felelősségnek Mlön szabályait állitja fel; sokkal inkább megfelel a constitutionalismus és a parlamentarismus alapelveinek, sokkal foko-
