Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
137. szám. 173 5. A bizottság s pedig akár ajíelszólalásokat tárgyalja, akár az évi lajstromok összeállításával foglalkozik, — mindig zárt ülésben szavazattöbbséggel végérvényesen határoz. (16. §.). A bizottság hatásköre hozza magával, hogy az alaplajstromokba felvett egyének képességét megvizsgálja; ezt az igazságszolgáltatás érdeke követeli meg, mert csak ily módon lesz oly esküdtszék egybeállítható, melyre az ítélkezést nyugodtan [lehet bízni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes polgérok képességének a bizottság részéről történt kritikáját a nyilvánosság piaczára vigyük; ez egyértelmű volna azoknak oknélküli pellengérre való állításával, kik az évi lajstromokba nem vétettek fel. Ez okból a jogos magánérdek azt követeli, hogy a bizottság zárt ülésben tárgyaljon. A bizottság határozata végérvényes; az ellen tehát semminemű jogorvoslat sem használható. Ausztriában a felszólalások tárgyában hozott határozat ellen panaszszal élhetnek ugyan az érdekeltek (13. §.), ámde ott a felszólalást a községi bizottság intézi el s a panasz az évi lajstromokat egybeállító törvényszéki bizottsághoz megy, vagyis ahhoz, mely a javaslat szerint első és utolsó fokban elintézi a felszólalásokat. Hogy a javaslat rendelkezéseiben több a biztosíték, az nyilvánvaló. Ugyanis a községi bizottság már csak azért sem bizható meg a felszólalások elintézésével, mert annak tagjai nem állanak a képzettség ama fokán, mely egy ilyen felülvizsgálati eljáráshoz megkívántatik. Ehhez járul az a körülmény, hogy eme rendszer mellett a bizottság tulaj donképen önmagának eljárását Uralja felül, mert a községi bizottság állítja egybe az alaplajstromokat és ugyanez határoz a felszólalások tárgyában is. Hátránya végül ennek a rendszernek az, hogy a törvényszéki bizottság elé csak azok az esetek kerülnek, melyekben a felszólalás elintézése ellen panasz adatott be; tehát a panaszszal meg nem támadott határozatok törvényességét és helyes voltát a törvényszéki bizottság felül nem bírálhatja; s igy a képzettség tekintetében meglehetős alacsony fokon álló községi bizottság esetleges szabálytalan eljárását a nagyobb biztosítékokkal szervezett törvényszéki bizottság nem ellenőrizheti. Ha ezzel szembeállítjuk a javaslat rendszerét, mely szerint a községi bizottságok hatáskörébe csakis az esküdtképes egyének összeírása tartozik, ellenben a felszólalások elintézése a törvényszéki bizottság hatáskörébe utasittatik, önként kidomborodnak a javaslat előnyei, melyek szerint a javaslat sokkal több garantiát nyújt a felszólalások elintézésének megbízhatósága tekintetében, mint az osztrák törvény. 6. A javaslat ama rendelkezései: mely szerint a kiválasztott esküdtek betűsoros rendben, külön lajslromba (fölajstrom), a helyettes esküdtek szintén külön lajstromba (helyettes lajstrom) írandók; továbbá, hogy az évi lajstromok a bizottság tagjainak aláírása, a hivatalos pecséttel való ellátás és kinyomatás után, a kir. ítélőtábla elnökének, a kir. főügyésznek, községi bíráknak és kerületi elöljáróknak megküldendők, lényegileg ügyviteli jellegű szabályok ugyan, mindazáltal fontosságánál íogva czélszerű ezeket is törvényhozás útján szabályozni (17. §. 1., 2. bekezdés). Nagyobb horderejű már a 17. §. 2., 3. bekezdésének rendelkezése, mely az időközi változások bejelentéséről s a lajstromok megfelelő kiigazításáról szól. Miután az évi lajstromokat halálozás, lakóhelyváltozás, továbbá oly, időközökben fölmerült körülmények miatt, melyektől az esküdtképesség függ, esetről-esetre ki kell igazítani, ennélfogva a javaslat a polgármestereknek, községi bíráknak és a kerületi elöljáróknak kötelességükké teszi, hogy a jelzett körülményekről esetrol-esetre jelentést tegyenek a törvényszék elnökének, a ki az évi lajstromok helyesbítése iránt végérvényesen határoz-, s a helyesbítéseket az aláírásával és hivatalos pecsétjével ellátandó záradékokban részletesen felsorolja (17. §. 3., 4. bek.). Az időközi változásokra vonatkozó jelentéstétel szükséges volta oly kétségtelen, hogy