Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról
137. szám. 167 A javaslat a felszólalás jogát nem köti sem az esküdtképességhez, sem korhoz, sem nemhez, és az a czélja, hogy a lehető legkiterjedtebb mértékben gyakorolható legyen a felszólalás, mely az alaplajstromok helyességének és törvényességének egyik nagyjelentőségű eszköze. Másrészt ily módon lehetővé válik az, hogy az apa helyett, a ki tán ágyban fekvő beteg, felesége, fia vagy leánya felszólalhasson, s a helytelen bejegyzés kiigazítására vezető adatokat a bizottság rendelkezésére bocsássa. A felszólalásokat és észrevételeket rendesen Írásban kell ugyan beadni, miután azonban gyakran a felszólalás jogának érvényesítését akadályozná az meg, ha csak Írásbeli beadványban lehetne e jogot érvényesíteni, ennélfogva a javaslat előírja, hogy a felszólalást és észrevételt szóval is elő lehet terjeszteni, a mit jegyzőkönyvbe kell foglalni. (10. §. 2. bek.) Ha már most a felszólalás joga ily tág körben érvényesíthető, s az semmi formalitáshoz sem lesz kötve, az alaplajstromok egybeállítása nyugodtan lesz bizható a javaslatban meghatározott bizottságokra, mert úgy az esetleges visszaéléseket, mint a tévedéseket kizárja az actio popularis mintájára szervezett felszólalás intézménye és mert a tévedéseket és helytelen informatiokat a lehető legkisebb mértékre szállítja le az a körülmény, hogy az alaplajstromokat oly bizottság állítja össze, melynek tagjai a polgárokkal közvetlen összeköttetésben állanak, azokat többnyire személyesen ismerik, s igy az individuális informatio-szerzés szüksége csak kivételesen fog előfordulni. A javaslat előirja, hogy az elkészített alaplajstromokat a helyhatóság hivatalos helyiségében közszemlére keli kitenni, a miről s a felszólalás jogának gyakcrolhatásáról a közönséget a helyi szokás szerint értesitik. A felszólalások beadására tíz, az észrevételek előterjesztésére pedig további Öt napot állapit meg a javaslat. Miután nincs rendelkezés arról, hogy mi történjék az elkésetten beadott felszólalásokkal és észrevételekkel, szükséges e helyütt ráutalni arra, hogy eme jogok gyakorlatát a javaslat nem szándékozott praeclusiv határidőkhöz kötni. Következéskép, ha a felszólalás és észrevétel az emiitett határidő után adatik is be, azt visszautasítani nem lehet; sőt a javaslat rendszere szerint a felszólalás vagy észrevétel beadható nemcsak az alaplajstrom egybeállítására hivatott bizottságnál, hanem a törvényszéknél is; mert a felszólalás és észrevétel arra való, hogy a hiányos adatok kiigazittassanak, már pedig a bizottságoknak s a törvényszéknek kötelessége minden bárhonnan és bármikor érkező adatot felhasználni, mely a lajtstromba becsúszott hibák kijavítására alkalmas, és pedig annál inkább, mert a lajstromok évközben is folytonos kiigazításra szorulnak, s mert az esküdtképesség egyikmásik föltétele a kizáró okoknak pedig legnagyobb része folytonos változásnak van alávetve, a mi esetről-esetre a lajstrom folytonos kiigazítását teszi szükségessé. Egyetlen egy eset képzelhető, midőn a felszólalás eredményre nem vezethet. Ez az eset az, midőn a felszólaló akkor mutatja azt ki, hogy ö vagy más valaki a 4—6-ik §-ok rendelkezései ellenére hagyatott ki a lajstromokból, midőn az évi lajstrom már egybe van állitva. A javaslat 15. §-a szerint ugyanis az évi lajstromokba felveendő esküdtek számát minden esküdtbíróság kerületére nézve az igazságügyminister állapítja meg. Hamar most az évi lajstrom az előirt számarányban egybeállittalott, kétségtelen, hogy az oly tartalmú felszólalás, melyből kitűnik, hogy valaki törvényellenesen maradt ki az alapiajstromból, eredményre nem vezethet, mert az esküdteknek az évi lajstromba felvett s ministeri rendelettel megállapított számát felemelni nem lehet. Ezek szerint tehát a javaslatban meghatározott határidőknek nincs praeclusiv hatályuk, s csupán arra szolgálnak, hogy az alatt az idő alatt a helyhatóságnál azokat bárki megtekinthesse. Annak, hogy a felszólalás mikor adatik be — ezeket szem előtt tartva — csak az a következménye van, hogy ha azt a bizottság a felszólalások elintézése előtt kapja meg, az