Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-131. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a magyar északnyugati helyi édekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

10 131. szám. Az alapszabályokban mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimalis százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű" kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-ez. 2. §-a, illetve az 1888. évi iV-ik t.-cz. 2. §-ának l) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségbentartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymás után következő 90 évben állapittatik meg. Ezen kilenczven év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen ég tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888 : IV. t.-cz. 2. §-ának o) pontja illetőleg az ezen törvény 10. §-ában fogialt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. E mellett a magyar államnak jogában álland az engedélyezett magyar északnyugati helyi érdekű vasútnak Saiiuska-Üzbéghtől Galgócz-Lipótvárig terjedő vonalát külön a vasút többi vonnlrészeitől függetlenül bármikor is beváltani, mely esetre e vonal és összes tartozékainak megváltási ára gyanánt a jelen engedélyokirat 7. §-ának utolsó pontjában megállapított 1,160.000 frtnyi költségösszeg lesz az engedélyesek, illetve jogutódjaik részére fizetendő. Mindezen esetekben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alapépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázóházakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére és előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi m. kir. miuister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására, kötelezhesse.