Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

137. szám. 159 A belga törvény szerint hivatalból felmentendők á szolgálat alól a senatusnak s a képviselőháznak tagjai az ülésszak tartamára, a tartományi tanácsosok hasonlókép az ülésszak tartamára. Francziaországban mentesség illeti meg azt, a ki életének hetvenedik évét betöltötte, a ki az utolsó évben mint esküdt működött; végül azokat, a kik kenyerüket napimunkával keresik. Angliában: 1. Foglalkozásuknál fogva mentesek a képviselők, birák, lelkészek, néptanitók, ügyvédek, bírósági hivatalnokok, békebirák jegyzői, fogházfelügyelők, elmegyógyintézet alkalmazottjai, orvosok, gyógyszerészek, katonák, hajóparancsnokok, rendőrség ügynökei, pénzügyőrök. 2. Bizonyos helység lakói, kik mentességi jogukat régi törvényekre alapítják. 3. Királyi birtokok tulajdonosai, és 4. Londonban bizonyos testületek tagjai. 2. Látjuk ezekből, hogy a külföldi törvények a közérdekből s a méltánylást igénylő magánérdekből indultak ki a mentességi esetek meghatározásánál; ezt az egyedül helyes és jogosult rendszert vette zsinórmértékül a javaslat is. Fontos közérdek követeli, hogy mentességgel ruháztassék fel az országgyűlés képviselőházának, a főrendiháznak, vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak tagja az ülésszak tartamára (7. §. 1. p.); az egyházközségek lelkésze (7. §. 2. p.); a fegyveres erőnek nem tényleges, tartós, hanem csupán ideiglenes szolgálattételre bevonult tagjai (7. §. 3. p.); a gyakorló orvos és a gyógyszerész, a kinek segéde nincs (7. §. 4. p.); a néptanitók (7. §. 5. p.), s a postánál, távirdánál, vasútnál és gőzhajózásnál alkalmazott egyének (7. §. 6. p.). — Ellenben méltánylást igénylő egyéni okok teszik szükségessé azt, hogy mentes legyen az esküdtszéki szolgálattól az, a ki életkorának hetvenedik évét betöltötte (7. §. 7. p.) s a ki az év folyamán valamely ülésszakban szolgálatot teljesített, ez utóbbi azonban, a dolog természetéhez képest csak a folyó és a következő évben (7. §. 8. p.)A javaslat a képviselőket, főrendeket és a delegátusokat a mentességi joggal ruházza félj de ama megszorítással, hogy ezeket a mentesség csak az ülésszak tartamára illeti. Miután a törvényhozó testület néha hosszabb megszakítással nem tart ülést, s miután nagyon kívánatos, hogy a törvényhozó testület tagjai — a mennyiben hivatásuk ezt megengedi — magasabb intelligencziájukat az igazságszolgáltatás terén is érvényesítsék; másrészt, miután a törvényhozót fontos közjogi jellegű hivatása gyakorlatától elvonni nem lehet, a javaslat mindkét érdeket kiegyenlíti akkor, midőn a törvényhozónak megadja ugyan a mentességet, de csakis az ülésszak tartamára. Nem lett volna helyes e tekintetben a franczia, belga s angol törvényeket utánozni, melyek az esküdtbirói szolgálatot inkompatíbilisnak tartják a törvényhozó állásával, mert ezek egyrészt oly kedvezményt adnak a képviselőnek, mely őt csak az ülésszak tartamára illetheti és mert ezen a réven egy pár száz intelligens polgárt elvonnak az esküdtszéki szolgálattól. Ezt a rendelkezést egyébként könnyen törvénybe iktathatta Franciaország, Belgium és Anglia; hasonlókép minden baj nélkül mentességgel ruházhatta fel a törvényhozó testület tagjait, — tekintet nélkül arra, hogy a törvényhozó testület ülésezik-e vagy nem, — Németország is, mert ezek az államok a műveltség magasabb fokán állanak s mert nem kell megküzdeniük a népesség többnyelvűségével sem. Ellenben a polyglott Ausztria már szintén súlyt helyez arra, hogy intelligens elemek egykönnyen ki ne vonhassák magukat a szolgálat alól; ez okból a törvény javaslatunkkal egybehangzólag elrendeli, hogy a törvényhozó testület tagját mentesség csak az ülésszak tartamára illeti (4. §. 2. p.). Habár a delegáczió tagja csak képviselő lehet, mindazonáltal a javaslat a képviselőház tagja mellett kiemelte a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak tagját is, mert mindkét minőségben megilleti a képviselőt a mentesség; miután pedig a delegáczió ülésezése nem esik össze az országgyűlés működésével, ennélfogva expressis verbis ki kellett fejezni, hogy a kép-