Képviselőházi irományok, 1896. V. kötet • 131-152., XXVI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-137. Törvényjavaslat az esküdtbiróságokról

137. szám. 115 29. §. Az esküdtbiróságok rendes ülésszakainak számát és idejét az igazságügyi minister állapítja meg. 30. §, A.z esküdtbíróság elnöke úgy osztja be a tárgyalandó ügyeket, hogy az ülésszak tizenöt napnál tovább ne tartson. Ha mindazáltal valamely főtárgyalás az esküdtek közreműködésével már kezdetét vette, a szolgálatot tevő esküdtek és helyettes esküdtek az ügy letárgyalásáig közreműködni kötelesek, még abban az esetben is, ha a tárgyalás a szolgálati éven túlterjed. 31. §. Az esküdtbíróság elnöke minden ülésszak végén az utolsó ügy fölvétele előtt kérdést intéz az esküdtekhez és a helyettes esküdtekhez az iránt, vájjon a 7. §. 8. pontja szerint őket megillető mentességet igénybe kivánják-e venni. A tett nyilatkozatokat a szolgálatot teljesített esküdtek névjegyzékével együtt a kir. törvényszék elnökével közölni kell. 32. §. A tárgyalandó ügyek száma, fontossága vagy nagy terjedelme okából a kir. ítélőtábla büntető tanácsa, a kir. főügyész indítványára, rendkívüli ülésszak tartását rendelheti el. A kir. törvényszék ezekre az ülésekre a szolgálati lajstromot a 19. §. értelmében állítja össze. 33. §. Ha az igazságügyi minister a bűnvádi perrendtartás 291. és 337. §-ai értelmében a főtárgyai ásnak az esküdtbíróság székhelyén kivül való tartását rendelte el, a kir. törvényszék új helyettes lajstromot állit egybe. Ebben az esetben a helyettes esküdteket lehetőleg azok közül kell kisorsolni, a kik azon helyen laknak, a hol az esküdtbíróság Ülését tartja. 34. §. Az igazságügyi minister elrendelheti, hogy több határos kir. törvényszék területe egy esküdtbirósági kerületté alakittassék. Ebben az esetben kijelöli azt a törvényszéket, melynél az esküdtbíróság üléseit tartja. A kijelölt törvényszék és elnöke végzik azokat a teendőket, melyeket ezen törvény és a bűnvádi perrendtartás előir. 35. §. Ha a jelen törvény hatályának területén vagy annak valamely részében oly körülmények merültek fel, melyek az esküdtbiróságoknak nyugodt és részrehajlatlan Ítélkezését kizárják: a kir. ministerium, a kir. curia véleményének meghallgatása után, az esküdtbiróságok működését arra a területre nézve, melyen az emiitett körülmények fenforognak, és pedig a hatáskörükbe utalt valamennyi vagy egyes bűncselekmények tekintetében, a ministerium mindegyik tagja által aláírandó rendelet utján felfüggesztheti. A kir. ministerium köteles ezt a rendeletet, a felfüggesztés okainak bejelentése mellett, azonnal az országgyűlés mindkét házának előterjeszteni és mihelyt az országgyűlés valamelyik háza kívánja, a rendeletet visszavonni. Az esküdtbiróságok működésének felfüggesztését és ennek visszavonását a hivatalos lapban közzé kell tenni. 15*