Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-36. Okolicsányi László képviselő és társai felirati javaslata

76 36. szám. A pártküzdelmek zajában és hevében a törvény nyugodt és hideg álláspontját, az egyenlő jogot és igazságot a ministerium kötelessége volt volna érvényesíteni, mivel a végrehajtó hatalomnak pártatlannak kell lenni. Sajnos, ellenkezőleg történt. A kormányelnök magához ragadta a választások vezetését, a ministerium hatalmát, befolyását, közegeit pártja szolgálatába hajtotta; a közszolgálat rendszerét kortes czimboraságra sülyesztette. A büntetlenségről és jutalomról biztosított főispánok, hivatalnokok, tisztviselők, ügynökök reá szabadittatván a választó közönségre, féktelen mohósággal kezdették meg a csábítást, a vásárt, s ha ez nem biztosította győzelmüket, akkor segítségül vették a megfélemlítést, üldözést, erőszakot. — S ha még ezek után is többségben maradt az ellenzék, akkor a választási elnökök hajmeresztő munkája következett, a kik csendőrök és katonák méltatlan felhasználásával annyi választót rekesztettek el a szavazó helyiségtől, vagy annyit utasítottak vissza a szavazásra megjelentek közül, a mennyit szükségesnek láttak a kormánypárt többségének biztosítására. A kiket a törvény választani hívott, azokat a törvény szolgái, joguk és kötelességük teljesítésében meggátolták, sok helyen politikai ostromállapottal és a katonai erő felhasználásával visszariasztották. — Azok az egyének tehát, a kik e rendszeres és általános visszaélések bűnös útján jutottak megbízó-leveleikhez, nem jogszerű képviselői a nemzetnek, mert nem népakaratot képviselnek, hanem roppant pénzt, kegyetlen erőszakot és rút törvénytiprást. A bizonytalan eredetű óriás öszzegek árán szerzett megbizó-levelek nagy tömege azon gyanúval tölti meg már is a közéletess hogy a kinek pénzén vásárolták, annak érdekeit szolgálhatják. A most összeállított parlament nem lévén kifolyása a nemzet szabad akaratának, feladatát teljesíteni merőben képtelen, mert a népképviselet föltételeinek életelemei hiányoznak belőle. Nem teljesítheti tehát azon feladatokat sem, melyeket Felséged kegyes volt a legmagasabb trónbeszédben kijelölni. Erkölcsi és jogi tartalmára nézve mi ezen képviselőházat törvénytelennek valljuk. Valamint a kényszer alkalmazásával kicsikart fejedelmi elhatározások érvénytelenek, éppen úgy érvénytelenek és semmisek azon határozatok, a melyek egy erőszakosan és tiltott eszközök felhasználásával összeállított parlamentben keletkeznek. Felséges Urunk és Királyunk! A hol az erőszak és corruptio ilyen visszaélései megtörténtek, ott az alkotmány papíron meglehet; de alkalmazásban nincs. Nálunk nem lázadó tömegek támadták meg az alkotmány lényegét, a törvények érvényét, hanem a ministerium. a hatóságok, midőn a közhatalom felhasználásával elkövették azon államcsínyt, hogy Magyarországot törvényes képviseletétől megfosztották. Az így alakult törvénytelen helyzet súlyát fokozza azon körülmény, hogy a polgári jogaiktól megfosztott választók panaszaikat nem érvényesíthetik, mert a visszaélések útján szerzett megbizó-levelek fölött ugyanazon bűnös származású testület ítél, a mely lételét éppen visszaéléseknek köszönheti. — Ugyanazért a reményt vésztett választók legtöbb esetben nem is élnek panaszjogukkal. Felséges Úr ! Őseink bölcsesége elfogadván a fennálló trőnöröklési rendet, azért ruházták fel varázshatalommal a magyar szent koronát és azért mondottak le törvénybe foglalt ellenállási jogukról, mivel remélték, hogy a királyi hatalom az alkotmányt megóvja és a nemzetet megvédi, az érdekhálózattá szövetkező kormányzat azon visszaélései ellen is, a melyek megszüntetésére békés időben a nép ereje elégtelen. Felségedtől kéri tehát a nemzet, hogy fellépjen szent koronánk varázshatalmával s hogy való erejébe visszaállítsa az alkotmányt, a törvényeket — s ez által a választási és