Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-35. Eötvös Károly képviselő és társai felirati javaslata

35. szám. 69 35 . szám. Felirati javaslat. Fölséges Császár és Apostoli Király! Az 1896— 1901-iki országgyűléssel kezdi meg nemzetünk dicsőséges államéletének második ezredévére alkotmányos működését. Ez új ezredév küszöbén hódoló tisztelettel üdvözöl­jük Felségedet. Hálás köszönettel fogadjuk Felséged azon kegyes szavait, melyek szerint bizik az országgyűlés hazafiságában és bölcseségében. Mind a hazafiság, mind a bölcseség azt parancsolja, hogy Felséged előtt teljes őszinteséggel és nyíltsággal tárjuk fel országunk hely­zetét s e helyzetre vonatkozó meggyőződésünket. Aggodalmainknak s a legszükségesebb teendőkre vonatkozó javaslatainknak elhallgatása nem lenne méltó viszonzása Felséged bizalmának. Hálásan őrizzük emlékezetünkben, hogy Felséged s uralkodó családjának fenséges tagjai a magyar nemzet ezredéves emlékünnepének országos örömét a nemzettel együtt érezték s együttérzésüknek oly sok és kiváló bizonyságát nyújtották. De hazafias örömünk még se lehetett teljes a miatt, hogy Magyarország önálló állami léte még e ritka, sőt példa nélküli alkalommal se jutott a világ művelt államai előtt kellő elismerésre. Ennek okát a kormány s a külügyi kormányzat mulasztásában találjuk. Felséged uralkodói tekintélye, mely a magyar nemzet hű ragaszkodásán alapszik, képes lett volna kieszközölni, hogy a művelt államok legmagasb fejedelmi és nemzeti képviseletei is részt vegyenek a magyar nemzet nagy ünnepén. Megteszik ezt egy fejedelmi koronázás vagy uralkodói nász alkalmából is. Mennyivel inkább megtették volna ez alkalomból, a melyhez hasonlót, a világtörténet alig ismer, a mikor a magyar nemzet változatlan földrajzi határok közt eltöltött egységes államéletének ezeréves emlékünnepét tartotta. Oly államéletnek ünnepét, mely a függetlenségért, szabadságért és műveit­ségért szakadatlanul folytatott küzdelmek dicső emlékeivel van'teles mely több századon át a keletről jövő súlyos támadások ellen Európa nyugalmát s polgárosodásának békés fejlődését is sikeresen meg­védelmezte. A korona fényét csak emelte volna, ha Felséged dicső emlékezetű elődjei: Szent László, Nagy Lajos és igazságos Mátyás példájára a művelt népek fejedelmi és nemzeti kép­viseletei által környezetten hű magyarjainak örömrivalgása közt mutatta volna be Magyar­országot, mint önálló államot a világnak. Mély fájdalmunkra, e jogos vágyunk nem teljesült. Fájdalmunkat növelik még oly tünetek, oly cselekvések és mulasztások, melyek együttvéve a magyar állam nemzetközi elismerésének egyenes kizárására irányozvák. A külképviselet minden cselekvésében, minden nyilatkozatában s ugy nyelvében, mint jelvényeiben teljesen hiányzik a magyar államiság.

Next

/
Thumbnails
Contents