Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám* 321 az elnök másként nem rendelkezik, kötelesek az ülésszak végéig az esküdtbirósági főtárgyaiások ideje alatt a bíróság épületében tartózkodni. Az esküdtszék tagjai és a pótesküdtek kötelesek az egész főtárgyaláson az ítélet kihirdetéséig jelen lenni. Az elnök menti fel a szolgálat kötelessége alól azokat, a kik betegség miatt vagy más fontos okból kénytelenek távozni. Helyökbe a pótesküdtek a sorshúzás sorrendje szerint lépnek. Ha az elnök pótesküdtek alkalmazását nem rendelte el, vagy ezek nem elegendők, a fennebb említett esetben az esküdtek kisorsolása a 345. §. szerint folytatandó, esetleg az esküdtszék a 342. §. második bekezdése értelmében egészítendő ki. Utóbbi esetben a felek a kifogásolás és a visszautasítás jogát, — a mennyiben azt még nem merítették ki, — az esküdtszéket kiegészítő határozatnak kihirdetése után azonnal érvényesítik és a főtárgyalásra az elnök csak azt az esküdtet idézi meg, a kit a felek nem utasítottak vissza. Ha a kiegészítés sorsolással vagy helyettes esküdtek behívásával történik, a főtárgyalás mindig elölről kezdendő. 349. §. Az esküdtszék megalakulása után az elnök az esküdteket és a pótesküdteket a vádlott jelenlétében nyilvános ülésben, semmiség terhe alatt megesketi. Miután mindnyájan felálltak, az elnök a következő felhívást intézi hozzájuk: »Esküdjenek önök a mindentudó és mindenható Istenre, hogy az N. N. ellen folytatott ügyben az esküdtek kötelességeit híven teljesítik, a törvényt megtartják, a tárgyalás egész menetét gondos figyelemmel kísérik, a tárgyalás alatt álló ügyről határozatuk kimondásáig mással, mint esküdt-társaikkal, nem értekeznek és, félretéve minden kedvezést, félelmet és személyes tekinteteket, mind a vádlott ellen, mind a mellette felhozott bizonyítékokat egyenlő gondossággal és pártatlan lelkiismeretességgel mérlegelik, és ebből merített meggyőződésök szerint, igazságosan és a törvény értelmében határoznak.« Erre az esküdtek, — az elnök által sorban nevökön szólíttatván, — jobb kezűket szívökre téve, egyenkint válaszolják: »Esküszöm, Isten engem úgy segéljen.« Az az esküdt, a ki azt állítja, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, eskü helyett fogadást tesz. E fogadás igyszól: »Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom.« III. Bizonyító eljárás, a kérdések feltevése és az esküdtek határozata. 350. §. Az eskü letevése után az esküdtek elfoglalják a vádlott helyével szemköz üléseiket. Ezután következik az ügy tárgyalása. Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a birák és az esküdtek a bizonyító eljárás alatt tett nyilatkozatokat és felolvasott okiratokat megértsék. Bizonyítékul szolgáló okiratnak, a vádlott és a tanuk vallomásának és a szakértők nyilatkozatának az esküdtek által értett nyelvre való fordítását csak megesketett tolmács végezheti. 351. §. Az esküdtek a tanukhoz és a szakértőkhöz a 307. §. értelmében oly módon intézhetnek kérdéseket, mint a bíróság bírói tagjai. Jogukban áll a bizonyító eljárás kiegészítése. iránt is indítványt tenni, a mi felett a bíróság határoz. KÉÍVH. IROMÁNli. 1896 — 1901. II. KÖTET. "

41