Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

318 X. szám. 2. ha a védő a főtárgyalás alatt megbetegszik s más védő azonnal nem rendelhető; 3. ha valamely tanú vagy szakértő betegség miatt nem bir nyilatkozatot tenni és a bíróság a vallomást, illetőleg véleményt oly lényegesnek tartja, hogy a főtárgyalás e tanú vagy szakértő személyes kihallgatása nélkül nem folytatható; 4. ha a bíróság szükségét látja új bizonyíték megszerzésének vagy a védelem bővebb előkészítésének; 5. ha azt a vád elejtése s ennek folytán a 42. §-ban meghatározott eljárás teszi szükségessé; 6. ha a főtárgyalás folytatása le nem küzdhető akadályba ütközik. Félbeszakítható a főtárgyalás a benne résztvevő személyek pihenése szempontjából i s XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. I. Az esküdtbíróság előtt tartandó főtárgyalás előkészítése. 337. §. i A XVII. és XVIII. fejezetek rendelkezései, a mennyiben a jelen fejezet eltérőleg nem intézkedik, az esküdtbíróság előtt folytatott eljárásnál megfelelően alkalmazandók. A fennebb említett két fejezetnek a törvényszékre, illetőleg elnökére vonatkozó rendelkezései az esküdtbirósági eljárásban az esküdtbíróság birói tagjaira, illetőleg elnökére értendők. A meddig az esküdtbíróság nincs megalakulva, az a törvényszék végzi az esküdtbirósághoz utasított teendőket, a melynek székhelyén az esküdtbíróság működik. Az esküdtbíróság elnöke az egész főtárgyalás alatt köteles az esküdteknek hivatásuk gyakorlása tekintetében a felmerülő körülményekhez képest szükséges útmutatást megadni és őket kötelességeikre figyelmeztetni. 338. §. Az esküdtbíróság elnöke mindegyik esküdtbirósági ülésszakra a szolgálati lajstromban elősorolva levő harmincz esküdtet a törvényes következmények terhe alatt, szabályszerűen (79. és 80. §§.) és oly időben idézi meg, hogy az idézőlevél az esküdteknek legalább nyolcz nappal a főtárgyalás határnapja előtt kézbesítve legyen. A később, de még a főtárgyalás előtt teljesített kézbesítés nem menti fel az esküdtet a megjelenés kötelessége alól. Egy időben az esküdtek megidézésével a szolgálati lajstromban megnevezve levő tiz helyettes esküdt értesítendő, hogy az ülésszak alatt a főtárgyaiások idejében lehetőleg lakásukon tartózkodjanak. A helyettes esküdtek felmerülő szükség esetén abban a sorrendben hívandők be, a melyben nevök a szolgálati lajstromban előfordul. 339. §. Az esküdtbíróság rendes ülésszakában a hatáskörébe tartozó ügyek közöl mindazok elbirálandók, melyekben a vádhatározat az ülésszak első napja előtt már meghozva, vagy a főtárgyalás elrendelve (268. §. 3. bekezdés) volt. Ha a vádhatározatot vagy a főtárgyalást elrendelő határozatot csak az esküdtbirósági ülésszak alatt hozzák meg, az illető ügyben az esküdtbíróság főtárgyalásának a folyó ülésszakban való megtartását a bíróság csak a vádlott beleegyezésével és a vádló meghallgatása után rendelheti el. E határozat ellen felfolyamodásnak nincs helye.