Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 315 e) megfelelő esetben intézkedést az ítélet hozásáig kiállott előzetes letartóztatásnak vagy vizsgálati fogságnak a büntetésbe való beszámítása vagy be nem számítása, illetőleg a beszámítás folytán a büntetésből kitöltöttnek vett tartam, az 1878. évi V. t.-czikk 61. §-a szerint kimondandó elkobzás vagy megsemmisítés és a bűnvádi eljárás folyamán érvényesített magánjogi igény tekintetében; végre f) megfelelő esetben rendelkezést arról, hogy a bűnügyi költségek be nem hajthatók (1890. évi XLIII. t.-czikk 4. §.). A jelen §. első bekezdésének 1., 4., 7. és 9. pontjai, továbbá második bekezdésének b) és o) pontjai alatt foglalt rendelkezések megszegése semmiségi ok. Törvényszakaszok idézésének elmulasztása, név-, szám- és más efféle nyilvánvaló hibák nem szolgálnak megsemmisítés alapjául. 328. §. Az ítélet indokolásában ki kell fejteni, hogy a bíróság mely tényeket és mily okokból tart bebizonyítottaknak vagy be nem bizonyítottaknak; továbbá felsorolandók azok az okok, melyek a jogi kérdésnek eldöntésénél, illetőleg a főtárgyalás során tett, de elutasított indítványok felett való határozat hozásánál irányadók voltak. Elítélés esetében tüzetesen megjelölendők a súlyosító és az enyhítő körülmények, és különösen azok, melyek az 1878. évi V. t.-cz. 92. §-ának alkalmazására vezettek. A felmentő ítéletben határozottan megjelölendő a 326. §-nak az az esete, mely a felmentésnek alapjául szolgált. 329. §. Az ítélet a tárgyalás befejezése után rendszerint azonnal meghozandó és nyilvánosan kihirdetendő. Ha a vádlott nem jelent meg az ítélet kihirdetésére, az elnök intézkedhetik, hogy őt elővezessék, vagy hogy az ítéletet neki kiküldött vagy megkeresett biró hirdesse ki. Felmentő Ítélet az elitélttel kézbesítés útján is közölhető. A bíróság elrendelheti, hogy csekélyebb súlyú vád tárgyában hozott ítéletet is a vádlottal kézbesítés útján közöljenek. A kihirdetés akként történik, hogy az elnök felolvassa az ítéletnek a kihirdetés előtt irásba foglalandó rendelkező részét. Az indokolás szintén felolvasandó, a mennyiben pedig a kihirdetés alkalmával még nincs teljesen irásba foglalva, lényege szóval adandó elő. A főtárgyalás napján kihirdetett ítélet három nap alatt teljesen irásba foglalandó. Fontos és bonyolódott esetekben, valamint a 76. §. második bekezdése esetében a bíróság az ítélet hozását és kihirdetését legfeljebb nyolcz napra elnapolhatja, de akkor az ítéletnek teljesen irásba kell foglalva lenni. 330. §. Az ítélet kihirdetése után az elnök megkérdezi előbb a vádlót, azután a vádlottat, hogy kívánnak-e perorvoslattal élni. Ez alkalommai az elnök a vádlottat, ha nincs védője, a perorvoslatok használhatásáről felvilágosítani tartozik. Ha az ítéletet, a vádlottal kézbesítés útján közlik (329 §. harmadik bekezdés), e felvilágosítás a kézbesítést rendelő határozatba foglalandó. A perorvoslatra vonatkozó nyilatkozatok előterjesztése után a törvényszék a vádlottnak további fogvatartása, illetőleg fogságba vagy szabadlábra helyezése tárgyában határoz. Ha a kimondott büntetés súlyánál vagy más körülménynél fogva az elítéltnek megszökésétől kell tartani, a törvényszék előzetes letartóztatását vagy vizsgálati fogságát meg40*