Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 311 felolvashatók. A vádlottnak előéletéről vagy erkölcsiségéről kiállított kedvezőtlen bizonyítványt azonban csak akkor szabad felolvasni, ha abban a vádlottnak korábban elkövetett valamely bűncselekménye tüzetesen meg van jelölve. A szakértőnek vagy ellenőrző szakértőnek a megelőző eljárás alatt adott véleménye csak akkor olvasható fel: 1. ha azt közhatósági orvos adta és az eljárás súlyos testi sértés bűntette vagy testi sértés vétsége miatt folyik; 2. ha a véleményt az igazságügyi orvosi tanács, az országos bírósági vegyész, illetőleg fölülvéleményezésre hivatott más testület vagy hatóság adta: 3. ha a véleményt adott szakértő a tárgyalásra nem volt megidézhető, vagy ha a megjelenésben akadályozva volt. 4 A tanúvallomásról felvett jegyzőkönyv csak a 200. §. és a 201. §. 1. és 2. pontja esetében és még akkor olvasható fel, ha a tanú a tanuságtételt a főtárgyaláson törvényes jogosultság nélkül, a kényszerítő eszközök alkalmazása daczára megtagadta; vagy ha meghalt, vagy beszámíthatatlan állapotba jutott és ki van zárva, hogy már korábbi kihallgatásakor is beszámíthatatlan állapotban volt; továbbá ha tartózkodóhelye nem tudható ki; végre ha megjelenése nagy nehézséggel vagy aránytalanul nagy költséggel járna. A tettestárs vagy részes vallomásáról felvett jegyzőkönyv ugyané feltételek mellett és akkor is felolvasható, ha a tettestárs vagy részes már el van ítélve. Ez iratok felolvasása esetében a felolvasás oka a főtárgyalás jegyzőkönyvében mindig megemlítendő. A tanúságtétel kötelessége alól mentes tanúnak vallomásáról felvett jegyzőkönyv egyáltalában nem olvasható fel, ha az ilyen tanú a főtárgyalásra nem volt megidézve, vagy ha a főtárgyaláson megtagadta a tanuságtételt. IV. A felek perbeszédei. 314. §. A bizonyítás felvétele után az elnök kérdést intéz a felekhez és a sértetthez: nem kívánnak-e a bizonyítás kiegész tése iránt indítványt előterjeszteni. Tagadó válasz esetén, vagy a kérelem elutasítása, illetőleg az új bizonyíték felvétele után az elnök a bizonyító eljárást befejezettnek nyilvánítja és felhívja a vádlót vádbeszédének, utána a vádlottat és a védőt a védelemnek szóbeli előterjesztésére. A 41. §. esetében a kir. ügyészség képviselője után a főmagánvádló is felszólalhat. A vádló után a maganfelet (51. §. 3. pont) vagy képviselőjét illeti a felszólalás joga. A vádló a védöbeszédre válaszolhat. Az utolsó beszéd mindenesetre a vádlottat és védőjét illeti, és ha van is védő, megkérdezendő a vádlott, hogy nem óhajt-e védelmére szót emelni. Ha több a vádlott: az előterjesztések sorrendjét az elnök határozza meg. 315. §. A vádló, a mennviben a vádlottat elítélhetőnek tartja, indokolt indítványt terjeszt elő a vádlottnak bűnösül kimondása és az ellene alkalmazandó büntetési tétel tárgyában. A kiszabandó büntetés mennyisége iránt indítványában nem szabad nyilatkoznia. Ha a vádló a vádlottat elítélhetőnek nem tartja, a vádat elejti, de a kir. ügyészség köteles a vád elejtését indokolni. Ha a sértett a bűnvádi eljáráshoz nem csatlakozott (öl. §.), vagy a magánfél a főtárgyalásra nem jelent meg, a magánjogi igényre nézve a megelőző eljárás alatt előterjesztett kérelme az iratokból felolvasandó s a kérelem iránt a kir. ügyészség tesz megfelelő indítványt.