Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

274 X. szám 150. §. A vizsgálati fogságot a vizsgálóbíró, esetleg a vádtanács vagy az ítólőbiróság rendelheti el. Az elrendelésnek mindig írott határozatban kell történnie. A határozatnak tartalmazni kell a terhelt személyének pontos megjelölését, az elrendelés törvénye^ okát és az ennek alapjául szolgáló ténykörülményeket. Ha a fogságba helyezendő nincs jelen, elfogatása és bekísérése iránt is intézkedni kell. Az elfogással megbizott közeg a 131. §. negyedik bekezdése szerint jár el. A vizsgálati fogságot elrendelő határozat azonnal foganatba veendő, a terheltnek sürgősen kihirdetendő és kívánatára huszonnégy óra alatt kézbesítendő. Katonai bíróság hatóságának alávetett egyének tekintetében a 143. §. 3—7. bekezdéseinek rendelkezései a vizsgálati fogságra nézve is alkalmazandók. 151. §. A vádtanács köteles az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság elrendelése ellen használt felfolyamodás felett a beérkezéstől számítandó két nap alatt határozni, vagy ha a felek meghallgatását szükségesnek tartja, ugyanez idő alatt erre lehető közel határnapot kitűzni. A járásbíróságnál fogva levő terhelt, meghallgatása végett, csak akkor kísérhető a vádtanács elé, ha ennek székhelyén nincs védője. A kitűzött határnapon minden esetre döntő határozatot kell hozni. A vádtanács végzése azonnal foganatosítandó. Ha a vádtanács végzése ellen felfolyamodás van használva, a kir. ítélőtáblához csak azok az iratok, vagy ha ezek az eljárás folytatására nélkülözhetetlenek, hiteles másolataik terjesztendők fel, melyek az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság elrendelése tárgyában való döntéshez szükségesek. III. Az előzetesen letartóztatottak és a vizsgálati foglyok elhelyezése és a velők való bánásmód. 152. §. . Mind az előzetes letartóztatás, mind a vizsgálati fogság a legnagyobb kímélettel veendő foganatba. Az előzetesen letartóztatott, valamint a vizsgálati fogoly is, lehetőleg mindenkitől elkülönítve, külön helyiségbe zárandó el. Ha ez nem lehetséges, arra kell ügyelni, hogy férfi letartóztatottak nőkkel, továbbá agyanannak a bűncselekménynek tettesei és részesei egymással, valamint rovatlan előéletű vagy fiatal egyének rovott előéletű, illetőleg idősebb foglyokkal egy helyiségbe zárva ne legyenek. Ezeken fölül az elhelyezésnél lehetőleg figyelem fordítandó a foglyok műveltségi fokára, társadalmi állására és a terhökre rótt bűncselekmény minőségére, továbbá az előzetesen letartóztatottaknak és a vizsgálati foglyoknak a jogerősen elitéltektől való elkülönítésére. 153. §. Különös tekintetre méltó, kivételes esetekben a vádtanács a terhelt kérelmére, a kir. ügyészség és a vizsgálóbíró meghallgatása után, ama feltétel alatt, hogy ezzel a fogva tartás czélja éppen úgy elérhető, megengedheti, hogy a terheltet az előzetes letartóztatásnak, illetőleg a vizsgálati fogságnak egy része vagy egész tartama alatt lakásán őrizzék. E külön őrizet költségeit a terhelt köteles előlegezni és viselni.