Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 251 Időközben a magánvádló jogait az elhunytnak az ügyben eljárt képviselője, vagy ha ilyen nem volna, a biróság részéről hivatalból kirendelendő ügygondnok gyakorolja. A magánvádról való lemondás nem vonható vissza. A lemondással egyenlő hatályú, ha a magánvádló oly tárgyalásra, melyre szabályszerűen megidézték, meg nem jelenik, illetőleg a mennyiben képviseltetésének helye volna, magát nem képviselteti, vagy oly határidőt, mely számára az eljárás megszüntetésének terhe alatt van kitűzve, meg nem tart. 50. §. Ha a kir. ügyészség képviseli a vádat, a sértett, kivéve a 41. §-ban meghatározott eseteket, nem vehet részt a vád képviseletében. Mindazáltal indítványt tehet bizonyítás felvétele vagy a bizonyító eljárásnak valamely tüzetesen meghatározott irányban való kiegészítése iránt. E czélból az ügy iratait megtekintheti. 51. §. A magánfél igényének érvényesítése végett a főtárgyalás, illetőleg a járásbirósági tárgyalás befejezéséig a büntető biróság előtt felléphet, mely esetben joga van: 1. a terhelt bűnösségének és a magánjogi igénynek bizonyítására szolgáló adatokat a kir. ügyészségnek, illetőleg a bíróságnak bemutatni; 2. az ügy iratait, hacsak fontos ok nem gátolja, a nyomozás és a vizsgálat folyamán is, a vádirat benyújtása után pedig mindenesetre megtekinteni; 3. a főtárgyalásra leendő megidézését kívánni és ha ott megjelent, abban a mértékben, a melyben ez a magánjogi igény érvényesítéséhez szükséges, indítványokat tenni, valamint a tanukhoz és a szakértőkhöz kérdéseket intézni. Ha a sértettnek előadása érthetetlen, vagy ha birói figyelmeztetés daczára durva vagy ismételve rendellenes magaviseletet tanúsít, a biróság utasíthatja őt arra, hogy magát ügyvéddel képviseltesse. 52. §. A sértett, a ki mint magánvádló, csatlakozó vagy magánfél fellépni kíván, köteles e szándékát, jogosultságának igazolása mellett, az eljárás szakának megfelelőleg a kir. ügyészségnél, a rendőri hatóságnál, a vizsgálóbirónál, a vádtanácsnál, illetőleg az ítélőbiróságnál bejelenteni. ' Megengedett perorvoslat használása ily bejelentésnek tekintendő. Főmagánvád (41. §.) esetében az eljárás megindítását kérő feljelentés vagy vádindítvány a vád képviseletére való jelentkezésnek veendő. A nyomozást vezető hatóság, a későbbi eljárásban a biróság, — ez utóbbi a kir. ügyészség meghallgatása után, — a bejelentés tárgyában határoz és annak a jelentkezését, kinek a magánvádló, csatlakozó, illetőleg magánfél gyanánt való működésre joga nincs, hivatalból visszautasítja. A nyomozást vezető hatóság határozata ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el. A biróság e tárgyban hozott határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. 82*