Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.
Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról
X, szám. 247 31- §• Ha a terheltet a területenkívüliség vasy a személyes mentesség kedvezménye illeti, vagy ha e tekintetben kétség merül fel: az esetről a bűnvádi eljárás megindítása előtt, vagy ha ez már meg volt indítva, ennek felfüggesztése mellett az igazságügyi ministerhez nyomban jelentés teendő. A területenkívüliség és a személyes mentesség fennállása és terjedelme fölött a nemzetközi szerződések és a gyakorlat alapján az igazságügyi minister dönt. 32. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti. III. FEJEZET. A kir. ügyészség. 33. §. A kir. ügyészségnek kötelessége a tudomására jutott, hivatalból üldözendő bűncselekmények tárgyában a nyomozást teljesíttetni és a bűnvádi eljárásban a közvádat képviselni. Ha a kir. ügyészség képviseli a vádat, ennek tárgyában meghallgatása nélkül érdemleges határozat nem hozható. 34. §. A kir. ügyészség megtagadhatja a vád képviseletét, ha meggyőződése szerint a feljelentett cselekmény nem büntethető, vagy ha az eljárás sikeréhez szükséges bizonyíték nem szerezhető meg. A kir. ügyészség azonban köteles a sértettet, a ki feljelentést (89. §.) vagy magánindítványt (90. §.) tett, esetleg a szükséges nyomozás teljesítése után, a vád képviseletének megtagadásáról indokolt, írásbeli határozattal mielőbb értesíteni. 35. §. A kir. ügyészség, habár a vád képviseletét megtagadta vagy a vádat az eljárás folyamán elejtette, az iratokat a magánvád alapján megindított, illetőleg folytatott bűnvádi eljárás alatt is megtekintheti, vagy rövid időre hozzá leendő áttételöket kívánhatja és a közvád képviseletét bármikor átveheti. 36. §. A kir. ügyészség illetékességét ama bíróság illetékessége határozza meg, a mely mellé rendelve van. Sürgősség esetében azonban a nem illetékes kir. ügyészség is köteles a területén felmerülő közvádlói teendőket végezni. Ezeknek teljesítéséről az illetékes kir. ügyészség mielőbb értesítendő. 37. §, . Kir. ügyészségek közt az illetékességre nézve felmerülő összeütközés kérdésében a főügyész dönt. Ha az összeütközés több főügyészség közt, vagy több főügyészség kerületéhez tartozó kir. ügyészségek közt merül fel, az igazságügyi minister határoz.