Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-X. 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a bűnvádi perrendtartásról

X. szám. 245 Az egyesítésre és a további eljárásra több illetékes bíróság közöl az van hivatva, melynek hatáskörét a bűncselekmények egyike sem haladja meg. Ha több ilyen bíróság volna, ezek közöl a legsúlyosabb bűncselekmény tekintetében illetékes bíróság, kétség esetén pedig az a bíróság jár el, mely a többit megelőzte. Ha azonban valakit esküdtbiróság elé tartozó és egyéb bűncselekmény terhel, mindez ügyek tekintetében az egyesítés kimondására és a további eljárásra az esküdtbiróság illetékes. E szabály nem alkalmazható, ha az összefüggő bűncselekmények közöl az, mely esküdtbiróság elé tartozik, nyomtatvány útján volt elkövetve. Nyomtatvány útján elkövetett több bűncselekmény esetében ezen ügyek egyesítése kimondható. 20. §. Más bűnvádi ügyekkel nem egyesíthetők azok, a melyekben az elsőfokú biróság már ítéletet vagy megszüntető végzést hozott. Az egyes törvényszékhez, mint kivételes bírósághoz tartozó ügyek, a nyomtatvány utján elkövetett és az esküdtbiróság elé utalt ügyek, továbbá a jövedéki kihágási ügyek az illetékes hatóságtól összefüggés okából (18., 19. §§.) nem vonhatók el. 21. §. A 18. vagy 19. §. alapján eljáró biróság fontos okból az ügyek egyesítését és együttes elintézését mellőzheti, illetőleg megszüntetheti, s az eljárást egyes ügyekben vagy egyes terheltek ellen elkülönítve folytathatja, esetleg más illetékes hatóságnak engedheti át. Az illetékes hatóság a hozzá áttett ügyet vissza nem utasithatja. 22. §. Ha az a biróság, a mely egyébként kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekmény tárgyában az ügyek összefüggése alapján, vagy azért jár el, mert a vádló a cselekményt súlyosabban minősítette, az illetékességét megállapító bűncselekmény tekintetében az eljárást a főtárgyalás elrendelése előtt szüntette meg: a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekményre nézve a további eljárást az egyébként illetékes hatóságnak engedi át. 23 §. Kölcsönös becsületsértés, rágalmazás vagy testi sértés esetében az a biróság, a mely az egyik vád alapján az eljárást megindította, mindaddig, míg az eljárást ítélettel vagy megszüntető végzéssel be nem fejezte, illetékes a másik vád alapján való eljárásra is, a mennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja. A biróság ezeket az ügyeket egyesítheti, együttesen tárgyalhatja és egy ítélettel intézheti el. Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés (1878: V. t.-cz. 275. §.) miatt emel viszonvád esetében mindazáltal ezeket az ügyeket együttesen kell tárgyalni és egy Ítélettel elintézni. Az egyik vád elejtése nem gátolja a másik vád alapján indított eljárás folytatását, 24. §. Ha az 1878. évi V. t.-cz 62. §-a esetében a bűnvádi eljárás senki ellen sem indítható meg: az elkobzásnak és megsemmisítésnek bírói kimondására az a törvényszék illetékes, a melynek vizsgálóbirája a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat, illetőleg a minták vagy lemezek lefoglalását legelőbb rendelte el.