Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-45. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1897. évi állami költségvetésről

45. szám. 101 Emlékezetébe idézzük a t. képviselőháznak, hogy a királyi trónbeszéd is ismételte a valutarendezés habozás és fennakadás nélküli folytatását, melyben, mint a megelőző képviselőház előtt kifejtve lőn, nemcsak az aranyszükséglet beszerzése, az államjegyek bevonása közeledik végéhez, melyben osztrák részről intézkedések történnek a sóbánya-utalványokká kapcsolatosan kibocsátott államjegyek bevonására is, hanem a kötelező koronaszámitás a bankkal való megállapodás még hátralevő fontos állami teendői is szem előtt lebegnek illetőleg előkészíttetnek. Ezek mellett fontosságot még két állami rendszabályra fektetünk: először, hogy a mint eddig el volt kerülve a forgalmi eszközök contractiója, az átmeneti idő alatt is gondoskodva legyen a mindennapi forgalomnak alkalmas forgalmi eszközzel ellátásáról, minek kezdetét a pénzügyminister ötkoronás ezüst váltópénz kibocsátásában jelenté be, a mely intézkedés (mert érinti az ezüst curans-kérdést) feletti bírálatot a bizottság későbbi feladatnak tartja. Mig másfelől örömét fejezi ki a két kormány azon kötelező megállapodása felett, hogy mihelyt az érczpénzfizetés felvételének törvényes akadályai el lesznek háritva, azt a törvényhozásnak bejelentik, hogy ezek megszabhassák az életbeléptetés idejét és ne legyen ez tovább ministeri vagy egyéni nézethullámzásnak és eshetőségeknek kitéve. A bizottság előtt a minister úr azt a fontos kijelentést tette, hogy e törvényjavaslatok már is csaknem egészen készek. Sürgetjük az állami alkalmazottak szolgálati pragmatikáját is, mert ennek fegyelmi és jogi biztosítékait nemcsak a közegek, de az állam közigazgatási érdeke is feltétlenül követeli, örömmel constatáljuk, hogy a pénzügyminister erre az anyagot — saját ministeriumában — összegyűjtette. Végezetül pedig állami költségvetésünk és pénzügyi politikánk összbenyomásaképen kifejezhetjük azt a meggyőződésünket, hogy az egészséges, szilárd, de több lényeges részében reformra szorul és most már oly nagy összegre megy — a területhez és lakossághoz, valamint főleg ennek anyagi erejéhez mérten — hogy nagyobb arányokban aligha fokozható, Pedig a közigazgatás és más kérdésekben a specificus állami reformok még nagy kiadásokkal fognak járni és éppen azért, miután más tereken az állam annyi feladatot végez, mint vezető és kezdeményező, pl. a közgazdasági, culturalis élet, sőt a társadalom számára; szükséges, hogy ennek tevékenysége (amaz actió által is termékenyítve) is nagyobb, szélesebb és belterjesebb legyen, mert közgazdasági és culturalis feladataink nagy része ennék természetes hatásköre és csak gyengesége, szerencsétlensége kényszerité az államot sok feladat megkezdésére és folytatására. De a valódi fejlődés és haladás abban áll, hogy az egyéni és társadalmi tevékenység folytassa és vegye át természetes teendőit. Az 1897. évi állami költségvetést általánosságban elfogadásra ajánlva, annak tárgyalásaink szerinti összeállítását tiszlelettel •/. alatt mellékeljük. Kelt Budapesten, 1896. évi deczember hó 19-én. Tisza Kálmán s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. Hegedűs Sándor s. k, a pénzügyi bizottság előadója.