Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1202. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminiserium1897. évi állami költségvetése tárgyában
L>>' 1202. szám. Az egyes szaktanfolyamok három évre terjednek, kivéve az erdömérnökit, mely négy évig tart. Az egyes szakiskolák annyiban állnak egymással összefüggésben, hogy több tantárgyat s különösen az előkészítő tárgyakat (mennyiségtan, ábrázoló mértan, vegytan, természettan, elektrotechnika, középitészet, geodesia, részben általános géptan, hőtan, erőmű és szilárdságtan stb., valamennyi vagy legalább is több szakiskola hallgatói közösen hallgatják, a tulajdonképeni szaktárgyakat pedig főkép a harmadik évfolyamban adják elő, kizárólag az illető szakiskolára beiratkozott hallgatóknak. A tantárgyak előadásának ideje olykép van beosztva és megállapítva, hogy valamely szakiskolát végzett hallgató egy évi póltanfolyam alatt, bármely más szakiskolát (kivéve az erdészetit) elvégezhet. Az elméleti oktatással szoros kapcsolatban áll a gyakorlati oktatás is s e czélból a hallgatók az illető tanár vezetése alatt hetenkint a környéken, illetőleg a közelebb fekvő bányavagy kohótelepeken több kisebb gyakorlati kirándulást, évenkint pedig egy vagy két nagyobb tanulmányi utat lesznek, mely esetleg az ország határán túl is terjedhet. Az akadémia hallgatói rendesek, rendkívüliek és vendégek. Rendes hallgatók csakis azok lehetnek, kik gymnasiumi vagy főreáliskoiai érettségi bizonyítványt képesek felmutatni. Rendkívüli hallgatőkul ellenben oly ifjak vétetnek fel, kik a rendes hallgatóktól megkövetelt feltételeknek meg nem felelve, felvételi vizsga által kimutatják, hogy az előkészítő tantárgyakban oly jártassággal birnak, mint a minőt a gymnasiumokon lehet elsajátítani. Vendégek oly önálló nagykorú egyének, kik az igazgatóság Írásbeli engedélyével, mely azonban bármikor visszavonható, bocsáttatnak egyes tárgyak előadásainak látogatására. Ezek indexlapot kapnak s az előadások szorgalmas látogatásáról hivatalos igazolványt nyerhetnek. A felvétel és beiratás minden tanév kezdetén, október hó 6. és 7-én történik, az előadások pedig egy nappal későbben kezdődnek s július hó végéig szakadatlanul tartanak. Az előadások a többi tanintézetektől eltérőleg azért tartanak egy hóval tovább, hogy az erdészeti hallgatóknak nyáron, még az előadások tartama alatt alkalmuk legyen növényeket és rovarokat gyűjteni s azok életviszonyait közvetlenül megfigyelni. A hallgatók tandíjat nem fizetnek és a szakiskolát maguk választják, mire nézve a külön rendeletek által szabályozott államvizsgákra vonatkozólag a hallgatókat eleve figyelmeztetik, hogy csak ama szakiskola államvizsgájához fognak bocsáttatni, a mely szakiskolának minden egyes tantárgyát szorgalmasan hallgatták és abból legalább kielégitő eredménynyel vizsgáztak. A bányászati és erdészeti akadémián minden félév végén nyilvános, szóbeli rendes vizsgák és minden tanév elején október hó első napjaiban nyilvános szóbeli pótvizsgák tartatnak, melyeknek eredménye a hallgatók indexébe bejegyeztetik. A ki valamely szakiskola összes tantárgyaiból vizsgázott, annak indexét záradékkal látják el, amire két évi gyakorlati kiképezés következik, valamely bánya-, kohó- vagy erdőiizemnél mint bánya- illetőleg erdőgyakornok, vagy műszaki díjnok. Ezen két évi gyakorlati kiképzés után külön bizottság előtt államvizsgát tesz az illető, a mely vizsgálat alapján okleveles bányamérnöknek, fémkohőmérnöknek vagy vaskokómérnöknek, erdésznek vagy erdömérnöknek nyilváníttatván, részére oklevél áílittatik ki. Az erdészeti államvizsgák a földmfvelésügyi ministeriumban kirendelt bizottság előtt, a bányászati államvizsgák pedig Selmeczbányán minden év márczius és október havában tartatnak meg. Az utóbbi vizsgáló bizottság az akadémia igazgatójának elnöklete alatt, a vizsgálati tárgyak tanáraiból és a pénzügyministerium által kiküldött szakférfiakból, mint biztosokból áll, kik mint. examinatorok működhetnek.
