Képviselőházi irományok, 1892. XXXVII. kötet • 1199-1211. , CCLXXXVII-CCC. sz.
Irományszámok - 1892-1211. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására 1896-ban kiküldött magyar országos bizottság irományai
1811. szám. 243 azonban, valahányszor e tárgygyal foglalkozott, nem mulasztotta el a legünnepélyesebben kijelenteni, hogy a ezél, a melyet a praecípuum megszüntetése által elérni akar, egyedül az, hogy véget érjen egy közjogi anomália és hogy a magyar korona országait külön megterheltetés ne érje területének oly részeért, a melynek közigazgatási különállása régen megszűnt. De hozzátette mindannyiszor, hogy ebben csakis formai kérdést lát, a melytől Magyarországra nézve valami anyagi hasznot, nevezetesen a közösügyi kiadások czímén Magyarországot terhelő összegnek csökkentését egyátalában nem várja, daczára annak, hogy már 20 évvel ezelőtt a magyar országos bizottság részéről hivatalos adatok alapján ki lett mutatva, miszerint Magyarország. midőn a katonai határőrvidék czímén ama kétszázalékos praecipuumot elvállalta, kötelezettségén messze túl ment, hogy a quota kiszámitásánál alkalmazott kulcs szerint a határőrvidékre a közösügyi kiadásokból csak 0.68°/o és ezzel együtt a magyar korona országaira összesen 30'476°/o jutott volna a valósággal fizetett 31.4°/o helyett. A volt határőrvidék adózási viszonyainak rendezésével kisebb lett ugyan a különbözet a 2°/o-os praecipuum és azon összeg közt, a mely a quota kiszámitásánál alkalmazott általános kulcs szerint a volt katonai határőrvidékre esett volna, de Magyarországnak e ezímen teljesített túlfizetése még ma is igen tetemes, Rendelkezésünkre áll egy • hivatalos kimutatás, a mely szerint az egyenes és közvetett adók aránya szerint az adózási viszonyok e területen való rendezésének folytán a volt határőrvidéket terhelő rész lett volna 1886-ban l.i, 1887-ben l.i, 1888-ban 1,2, 1889-ben 1.2, 1890, 1891, 1892, 1893 s 1894-ben 1.4°/o a valósággal fizetett 2°/o helyett, úgyhogy Magyarország ezen utolsó 9 év alatt a volt katonai határőrvidék czímén 9,441.050 forinttal többel járult a közösügyi kiadásokhoz, mint a mennyi a Magyarország és Ausztria összes bevételéhez való arány szerint fizetendő lett volna. Mindamellett ismétli a magyar országos bizottság, hogy ezen egyszer elvállalt terhén könnyiteni nem szándékozik és ha az 1872 : IV. t.-cz. hatályon kivül helyeztetik és a praecipuum a magyarországi quotával egy összegben egyesittetik, ettől az eddigi tehernek csökkentését sem nem várja, sem nem kívánja. Ha a birodalmi tanács t. bizottsága a magyar országos bizottságnak ezen ismételt és ünnepélyes nyilatkozata daczára is törvény alakjával biró biztosítékot kivan arra nézve, hogy a praecipuum megszüntetéséből soha anyagi hátrány nem fog háramlani a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra, a magyar országos bizottság azt hiszi, hogy a másik fél által kívánt törvényes biztosíték már is meg van adva. Ha beállana azon eset, — a mely meggyőződésünk szerint soha nem fog beállani, — de ha beállana azon eset, hogy Magyarország a hozzájárulási arány megállapításánál a birodalmi tanácsban képviselt királyságokat és országokat meg akarná károsítani, vájjon ez utóbbiak miben találják meg ma, a praecipuum fennállása mellett, azon biztosítékot, a mely őket ily igazságtalanság ellenében megvédi? Nyilván abban, hogy a hozzájárulási arány a törvény értelmében csakis mindkét fél beleegyezésével törvényesen megállapítható és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok egyszerűen megtagadnák hozzájárulásukat oly arányhoz, a melyet ők magukra nézve sérelmesnek tartanak. De ezen joguk egyáltalában nem változik, ha a Magyarországot terhelő quota egy a mostani praecipuumot is magába záró együttes arányszámban találja kifejezését és igy soha nem foroghat fenn azon veszély, hogy Magyarországnak eddig két tételben előforduló hozzájárulási arányának egyesítése által Ausztriára nézve valamikor akár a legkisebb anyagi kár is keletkezhetnék. Minthogy mindezek szerint a praecipuum megszüntetése Magyarországra nézve közjogi szempontból bizonyos erkölcsi értékkel bir, de semmi anyagi haszonnal nem jár, minthogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és 31*
