Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-1159. Törvényjavaslat, a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról
22 1159. szám. rozatai ellen vét, ha cselekményéből vagy mulasztásából vagyoni kár, testi sértés vagy emberhalál származott, vétséget követ el s ha vagyoni vagy testi sértés származott, két évig terjedhető fogházzal, ha pedig emberhalál okoztatott, három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 127. §. Az ezen fejezetben emiitett büntetendő cselekmények elkövetésére irányuló eredménytelen felhívás — a 119. §-ban megjelölt esetek kivételével — nem büntetendő. 128. §. A jelen fejezetben megállapított büntetendő cselekmények büntethetőségének elévülése azon nappal veszi kezdetét, melyen a hajó, a melyhez a tettes az elkövetés idejében tartozott, tengerészhivatal székhelyére érkezik. IX. FEJEZET. Eljárás. 129. §. A VIII. fejezetben felsorolt büntetendő cselekmények tekintetében az eljárásra és Ítélethozatalra a fennálló anyagi és alaki szabályok szerint első fokban a fiumei kir. törvényszék illetékes. 130. §. Ha a hajólegény vagy az utas az alatt, míg a hajó nyílt tengeren vagy külföldön van, a büntető bíróság által büntetendő cselekményt követ el, a hajóparancsnok a hajótisztek vagy más hitelt érdemlő személyek közbenjárásával mindazt pontosan feljegyezni tartozik, a mi a cselekmény tanúsítására és büntetésére befolyással bírhat. Különösen emberölés vagy testi sértés esetében a sebek minősége pontosan leírandó és megjegyzendő az is, hogy meddig élt még a sérült, vájjon alkalmaztattak-e gyógyszerek és minők és milyen táplálékot vett a sérült magához. 131. §• A hajóparancsnok bármikor megmotozhatja azon hajólegények és utasok podgyászát,, a kik büntetendő cselekmény elkövetésében való részességgel gyanusittatnak. A hajóparancsnok továbbá fel van hatalmazva, hogy azon hajólegényt vagy utast, ki börtönnel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő cselekményt követ el, letartóztassa sőt erre kötelezve is van, ha a tettes megszökésétől lehet tartani. A tettes a felvett tényállás közlése mellett azon tengerészhivatalnak adandó át, melynél az legelőbb megtörténhetik. Ha külföldön a tengerészhivatal az átvételt különös okoknál fogva megtagadná, a hajóparancsnok az átadást annál a tengerészhivatalnál tartozik eszközölni, melynél másutt ez legelőbb történhetik. Sürgős esetekben, ha külföldön tengerészhivatai ez iránt idejekorán nem kereshető meg, a hajóparancsnok jogosítva van, hogy a tettest az anyakikötő illetékes hatóságához való juttatás végett idegen hatóságnak átadja. Tartozik azonban erről azon tengerészhivatalnál jelentést tenni, melynél az legelőbb megtörténhetik.
